1. Röntgencső feszültsége: A röntgencsőre adott feszültség, más néven kilofeszültség (kV), jelentősen befolyásolja a röntgensugár energiáját. A magasabb feszültség nagyobb energiájú röntgensugárzáshoz vezet. A feszültség növekedésével a röntgencsőben felgyorsult elektronok több energiát kapnak, és ennek következtében nagyobb energiájú röntgensugarakat állítanak elő.
2. Célanyag: A röntgencsőben használt célanyag szintén befolyásolja a röntgensugár energiáját. Különböző célanyagok specifikus energiájú jellegzetes röntgensugarakat bocsátanak ki, amikor a felgyorsult elektronok elütik őket. A célanyag rendszáma döntő szerepet játszik a kibocsátott jellegzetes röntgensugarak energiájának meghatározásában.
3. Röntgenszűrés: A röntgencsőben előállított röntgensugarak sokféle energiát tartalmaznak. A röntgenszűrés során a röntgensugarat olyan anyagokon vezetik át, amelyek szelektíven elnyelik az alacsonyabb energiájú röntgensugarakat. Ez a folyamat eltávolítja a nem kívánt alacsony energiájú fotonokat, és egyenletesebb röntgensugarat eredményez, magasabb átlagos energiával.
4. Kollimáció: A kollimáció a röntgensugár alakításának és irányításának folyamatára utal. A kollimátorokat a röntgensugár méretének, alakjának és elhelyezkedésének szabályozására használják. A sugár méreteinek korlátozásával és a szükségtelen szórt sugárzás kiküszöbölésével a kollimáció javítja a képminőséget és csökkenti a páciens szükségtelen expozícióját.
E tényezők szabályozásával a radiográfusok és orvosfizikusok szabályozhatják a röntgensugár energiáját, hogy optimalizálják a képminőséget, minimalizálják a páciens szükségtelen sugárterhelését, és elérjék a kívánt diagnosztikai vagy terápiás eredményeket.
A radiológia jó pályaválasztás?
Mit jelent az alacsony jelintenzitás az MRI-n?
A röntgensugárzást nem téríti el a mágneses tér. Mit jelez ez a sugarak természetéről?
Mi van, ha bármilyen lehetséges hatása van a mellkasröntgennek?
Diagnosztikai berendezések Human Rák
Miben különbözik az ultrahang a radiológiától és a CT-vizsgálattól?