Számos oka van annak, hogy a vér in vivo agglutinációja olyan veszélyes:
1. A véráramlás akadályozása: Amikor vérrögök képződnek, ezek részben vagy teljesen blokkolhatják a vér áramlását az artériákon és vénákon keresztül. Ez a szövetek és szervek oxigén- és tápanyagellátásának csökkenéséhez vezethet, ami károsodást és működési zavarokat okozhat.
2. Embolia: A vérrögök kiszakadhatnak a képződés helyéről, és átjuthatnak a véráramban, ahol a kisebb erekben megragadhatnak és elzáródást okozhatnak. Ezt embóliának nevezik. Embóliák fordulhatnak elő a test különböző részein, beleértve az agyat, a szívet, a tüdőt és a veséket, ami súlyos szövődményekhez, például szélütéshez, szívrohamhoz, tüdőembóliához és veseelégtelenséghez vezethet.
3. Szövetkárosodás és szervi elégtelenség: A vérrögök által okozott véráramlás hiánya szöveti hipoxiához vezethet, amely akkor fordul elő, ha a szövetek nem kapnak elegendő oxigént. Ez károsíthatja a sejteket és szöveteket, ami gyulladáshoz, nekrózishoz (sejthalálhoz) és szervi elégtelenséghez vezethet.
4. Szisztémás komplikációk: Súlyos esetekben a széles körben elterjedt vérrögképződés több szervet és rendszert érinthet, ami egy életveszélyes állapothoz, az úgynevezett disszeminált intravaszkuláris koagulációhoz (DIC) vezethet. A DIC-re a túlzott véralvadás jellemző az egész testben, ami kiterjedt vérzést és szervi működési zavarokat okozhat.
Ezért a vér in vivo agglutinációja jelentős veszélyt jelent az életre, és azonnali orvosi ellátást igényel. Véralvadásgátló gyógyszerekre, sebészeti beavatkozásra és egyéb kezelésekre lehet szükség a vérrögök feloldásához vagy eltávolításához, a véráramlás helyreállításához és a további szövődmények megelőzéséhez.