Ez az elmélet, amelyet olyan tudósok javasoltak és támogattak a 19. században, mint Ignaz Semmelweis, Florence Nightingale, Joseph Lister és legfőképpen Louis Pasteur, megdöntötte a betegségek két korábban hitt magyarázatát:a miazma-elméletet és a spontán generáció elméletét.
Az a felfedezés, hogy a mikroorganizmusok betegségeket okozhatnak, olyan megelőző intézkedések kifejlesztéséhez vezetett (mint például immunizálás, antibiotikumok, pasztőrözés és jobb higiéniai gyakorlatok), amelyek segítettek csökkenteni a fertőző betegségek hatását és előfordulását.
A csíraelmélet továbbra is központi szerepet játszik a modern orvoslásban, és a tudományos ismeretek fejlődésével folyamatosan fejlesztik és finomítják.