- Elszigetelés és karantén: A fekete halállal gyanúsítottakat elkülönítették másoktól, hogy megakadályozzák a betegség továbbterjedését. Ez különösen azokban a városokban volt gyakori, ahol a népsűrűség miatt gyorsan terjedt a betegség. A fertőzött egyéneket gyakran a város falain kívül kijelölt kórházakba vagy kártevőházakba küldték.
- Fumigáció és elégetés: Az emberek azt hitték, hogy a kellemetlen szagok és a miazma hordozza a betegséget, ezért gyakran égettek el aromás gyógynövényeket, fűszereket és fát, hogy megtisztítsák a levegőt. Az utcákon és nyilvános helyeken máglyákat gyújtottak a pestisjárvány elűzésére. Néhányan még a ruhájukat és a holmijukat is elégették, hogy megszüntessék a fertőzés lehetséges forrásait.
- Vallási rituálék és imák: A mélyen vallásos középkori társadalomban sokan a vallási gyakorlatokhoz fordultak védelemért. Miséket és körmeneteket tartottak, hogy imádkozzanak az isteni beavatkozásért és a pestis elleni védelemért. Az emberek szent ereklyéket is vittek, vallási jelképeket viseltek, és imákat mondtak el a betegség elhárítására.
- Személyi higiénia: Bár a csíraelmélet ismerete korlátozott volt, egyesek megértették a személyi higiénia fontosságát a betegség terjedésének megelőzésében. Gyakran mostak kezet, kerülték a fertőzött személyekkel való érintkezést, és megfelelően ártalmatlanították a hulladékot. Néhányan még bőrből vagy szövetből készült védőmaszkot is viseltek.
- Étrendi korlátozások: Egyesek úgy vélték, hogy bizonyos ételek és italok segíthetnek megelőzni a pestist, ami különféle étkezési korlátozásokhoz vezet. Az emberek gyógynövényeket, fűszereket és főzeteket fogyasztottak, amelyekről azt hitték, hogy gyógyhatásuk van a betegség ellen.
- Asztrológia és babonák: Néhányan az asztrológiát és a babonákat keresték, hogy megmagyarázzák és megelőzzék a pestist. Úgy gondolták, hogy az égi vonalak vagy a bolygók elhelyezkedése befolyásolhatja a betegség terjedését. Mások amulettekre, bűbájukra és talizmánokra támaszkodtak védelmet nyújtva.
A fekete halál megállítására tett kísérletek a korabeli korlátozott orvosi ismereteket és erőforrásokat, valamint a középkori társadalom mélyen gyökerező hiedelmeit és gyakorlatait tükrözik.