1. Frusztráció: Ha nem teljesülnek az elvárásaink, vagy ha úgy érezzük, hogy akadályoznak bennünket céljaink elérésében, csalódottságot tapasztalhatunk. Ez dühhöz vezethet, ha a frusztráció intenzív vagy hosszan tartó.
2. Érzékelt igazságtalanság: A harag gyakran akkor vált ki, amikor azt észleljük, hogy velünk vagy valaki mással igazságtalanul bántak. Ez különösen igaz lehet, ha úgy érezzük, hogy bántottak minket, vagy ha azt látjuk, hogy valaki mást rosszul bánnak el.
3. Félelem: A harag néha válasz a félelemre vagy a szorongásra. Amikor fenyegetve vagy biztonságban érezzük magunkat, testünk hormonokat szabadíthat fel, például adrenalint és kortizolt, ami dühösnek és agresszívnek érezheti magunkat.
4. Fájdalom: A fizikai fájdalom haraghoz is vezethet. Ennek az az oka, hogy a fájdalom zavaró és frusztráló lehet, emellett ingerlékenynek és érzékenynek érezhetjük magunkat környezetünkre.
5. Éhség: Az alacsony vércukorszint miatt ingerlékenynek és dühösnek érezhetjük magunkat. Ennek az az oka, hogy az agynak glükózra van szüksége a megfelelő működéshez, és ha alacsony a vércukorszint, az agy információfeldolgozási és érzelmek szabályozási képessége károsodhat.
6. Alváshiány: Amikor fáradtak vagyunk, nagyobb valószínűséggel élünk át negatív érzelmeket, beleértve a haragot is. Ez azért van, mert az alváshiány hatással lehet hangulatunkra és érzelmeink szabályozására.
7. Alkohol- és kábítószer-használat: Az alkohol- és kábítószer-fogyasztás ronthatja ítélőképességünket és érzelmeink uralkodásának képességét. Ez dühös kitörésekhez és agresszív viselkedéshez vezethet.
8. Mentális egészségi állapotok: Bizonyos mentális egészségi állapotok, mint például a depresszió, a szorongás és a bipoláris zavar, hangulati változásokat okozhatnak, amelyek dühhöz vezethetnek.