Az antikoaguláns antagonistáknak két fő típusa van:
1) K-vitamin:A K-vitamin esszenciális tápanyag, amely számos véralvadási faktor (II, VII, IX és X) szintéziséhez szükséges a májban. Nagy dózisú K-vitamin alkalmazása ellensúlyozhatja a K-vitamin antagonisták, közismert nevén warfarin hatásait, amelyek blokkolják a K-vitamin hatását és csökkentik ezen alvadási faktorok termelődését.
2) Közvetlen orális antikoaguláns (DOAC) antidotumok:A DOAC-k újabb véralvadásgátlók, mint például a dabigatran (Pradaxa), a rivaroxaban (Xarelto), az apixaban (Eliquis) és az edoxaban (Lixiana). Minden DOAC-nak van egy specifikus ellenszere, amelyet az antikoaguláns hatások semlegesítésére fejlesztettek ki:
* Az idarucizumab (Praxbind) a dabigatrán ellenszere.
* Az andexanet alfa (Andexxa) az apixaban és a rivaroxaban ellenszere.
* A Ciraparantag (Perfact) az edoxaban ellenszere.
Ezek az ellenszerek úgy fejtik ki hatásukat, hogy az antikoagulánshoz kötődnek és semlegesítik, megakadályozva, hogy kölcsönhatásba lépjen a célpontjával, és gátolják a véralvadást. Vészhelyzetekben, vagy amikor az antikoaguláns hatásának gyors megfordítása szükséges.
Az antikoaguláns antagonisták csak orvosi felügyelet mellett és gondos megfigyelés mellett adhatók be, mivel jelentős hatással lehetnek a véralvadásra, és növelhetik a vérzéses szövődmények kockázatát.