A hamisítás abban különbözik a megtévesztés más formáitól, hogy a személy tudatosan és szándékosan idézi elő a tüneteket, nem pedig tévedésben vagy hallucinációban. Szintén különbözik a szomatizációs zavartól, amely egy olyan testi betegség, amelyet a pszichológiai szorongás testi tünetekké való tudattalan átalakulása jellemez.
A rosszindulatú betegséget nehéz lehet diagnosztizálni, mivel nehéz megkülönböztetni a valódi betegségtől. Vannak azonban olyan kulcsfontosságú jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy egy személy rosszindulatú, például:
* A tünetek következetlenek vagy túlzóak. Például egy személy beszámolhat arról, hogy erős fájdalmat érez, de még mindig képes mozogni és normálisan működni.
* A tünetek csak akkor jelentkeznek, amikor a személyt megfigyelik vagy értékelik. Például egy személy beszámolhat arról, hogy mellkasi fájdalmat érez, amikor az orvosi rendelőben van, de a fájdalom elmúlik, amikor elmegy.
* A személy ellenáll a kezelésnek. Például egy személy megtagadhatja a gyógyszerszedést vagy a műtétet, még akkor is, ha erre egyértelműen szükség van.
* A személy korábban rosszindulatú vagy a megtévesztés egyéb formáit követte.
A visszaélést pszichoterápiával lehet kezelni, amely segíthet a személynek megérteni, miért rosszindulatú, és egészségesebb módszereket alakíthat ki a stressz és a nehéz helyzetek megküzdésére.