A genetika mellett olyan tényezők is szerepet játszottak a bőrszín-változatok kialakulásában, mint a földrajzi elhelyezkedés, a környezeti feltételek és a természetes szelekció. A napfény ultraibolya (UV) sugárzásának való kitettség serkentheti a melanintermelést, és a magas UV-intenzitású régiókban (például az Egyenlítő közelében) élő populációk bőrének melanintartalma gyakran magasabb. Ez a genetikai adaptáció potenciálisan védelmet nyújt az UV-sugárzás által kiváltott DNS-károsodás ellen, amely bőrrákot és sejtöregedést okozhat.
Az emberi vándorlás történelme során a populációk különböző földrajzi helyekhez alkalmazkodtak, aminek eredményeként napjainkban a különböző emberi csoportok bőrszíne megváltozott. Az idő múlásával a természetes szelekció előnyben részesítette azokat a bőrszíneket, amelyek alkalmazkodó előnyöket biztosítanak különböző környezetekben, beleértve az UV-sugárzás szintjét és a D-vitamin szintézisét. Például a sötétebb bőrtónusok fokozott UV-védelmet nyújtanak, míg a világosabb bőrtónusok elősegíthetik az UV-sugárzás jobb elnyelését a D-vitamin szintéziséhez azokon a területeken, ahol a napfény intenzitása alacsonyabb.
Fontos megjegyezni, hogy a bőrszín, mint más fizikai jellemzők, egy olyan spektrum, amely természetesen változik az egyes populációkban, és nem társítható semmilyen hierarchiával vagy értékítélettel. A genetikai sokféleség az emberiség meghatározó jellemzője, és ezt ünnepelni kell, miközben elismerik, hogy minden ember egyenlő és tiszteletet érdemel.