Egészség és a Betegség
1. Gyulladás és nyálkaképződés: A cigarettafüst irritálja a légutakat, gyulladást és duzzanatot okoz. Ez fokozott nyálkatermeléshez vezet, ami szűkítheti a légutakat és megnehezítheti a légzést.
2. Cilia sérülése: A légutakat kis szőrszerű struktúrák bélelik, amelyeket csillóknak neveznek. Ezek a csillók segítik a nyálka eltávolítását a légutakból. A dohányzás károsítja ezeket a csillókat, csökkentve a nyálkahártya eltávolítási képességét, ami légszomjhoz vezethet.
3. Csökkentett tüdőkapacitás: A dohányzás idővel károsíthatja a tüdő érzékeny légzsákjait (alveolusait). Ezek az alveolusok felelősek a gázcseréért, lehetővé téve az oxigén bejutását a véráramba és a szén-dioxid kiürítését. Ha az alveolusok megsérülnek, a tüdő nem tud hatékonyan működni, ami csökkent tüdőkapacitáshoz és légszomjhoz vezet.
4. Szív- és érrendszeri hatások: A dohányzás káros hatással van a szív- és érrendszerre is. Növeli a pulzusszámot, emeli a vérnyomást és károsítja az érfalakat. Ezek a változások szívproblémákhoz, például koszorúér-betegséghez és szívelégtelenséghez vezethetnek, ami légszomjhoz vezethet.
5. Megnövekedett légzési erőfeszítés: A csökkent tüdőkapacitás és a légúti elzáródások kompenzálása érdekében a dohányosok gyorsabban és mélyebben lélegezhetnek. Ez a megnövekedett légzési erőfeszítés légszomjhoz és légszomjhoz vezethet.
A dohányzás okozta légszomj idővel súlyosbodhat, és jelentősen ronthatja az ember életminőségét. A dohányzás abbahagyása kulcsfontosságú a tüdő egészségének javítása, a légszomj csökkentése és a további tüdőkárosodás megelőzése szempontjából.