Egészség és a Betegség
1. Belégzés (belégzés):
- Belégzéskor a rekeszizom összehúzódik és lefelé mozog, míg a bordák közötti bordaközi izmok összehúzódnak, hogy megemeljék a bordaívet.
- Ennek eredményeként megnő a mellüreg térfogata, csökken a belső nyomás.
- A levegő az orron vagy a szájon keresztül szívódik be a tüdőbe, a garaton, a gégen és a légcsövön keresztül.
- A légcső két primer hörgőre oszlik, amelyek a bal és a jobb tüdőbe jutnak. A tüdőn belül a hörgők tovább ágaznak kisebb hörgőkbe.
- A hörgők apró légzsákokban, úgynevezett alveolusokban végződnek. Az alveolusok nagy felülettel rendelkeznek, amelyek vékony, finom kapillárisokból állnak.
2. Kilégzés (kilégzés):
- Kilégzéskor a rekeszizom ellazul és felfelé mozdul el, miközben a bordaközi izmok is ellazulnak, hogy leengedjék a bordaívet.
- Csökken a mellüreg térfogata, és nő a belső nyomás.
- Ez a kompresszió ugyanazon az úton kényszeríti ki a levegőt a tüdőből, mint a belégzéskor (hörgők, hörgők, légcső, gége, garat, száj vagy orr).
- Ahogy a rekeszizom összehúzódik, segíti a levegő eltávolítását a tüdőből.
Gázcsere:
A légzés fő célja a levegő és a véráram közötti gázcsere elősegítése. A belélegzett levegő oxigénje az alveolusokból az őket körülvevő kapillárisokba jut. Ugyanakkor a szén-dioxid, a sejtlégzés során keletkező salakanyag, a kapillárisokból az alveolusokba diffundál. Ez a folyamat biztosítja, hogy az oxigéndús vér eloszlik a szervezet szöveteiben, míg a szén-dioxid a tüdőbe kerül, hogy kilélegezzen.
A légzés szabályozása:
A légzést elsősorban az agytörzs légzőközpontja szabályozza, különösen a medulla oblongata és a híd. Ez a központ szabályozza a légzés sebességét és mélységét különféle tényezők, például a vér szén-dioxid-, oxigén- és pH-szintje alapján. Amikor ezeknek a gázoknak a szintje megváltozik, a légzőközpont beállítja a légzés sebességét és mélységét, hogy fenntartsa a megfelelő oxigén- és szén-dioxid szintet.