Egészség és a Betegség
Diszbiózis: A COVID-19 betegek gyakran dysbiosisban szenvednek, ami a bélmikrobióta egyensúlyhiányára vagy zavarára utal. Ezt a diszbiózist a hasznos baktériumfajok csökkenése és a potenciálisan káros baktériumok számának növekedése jellemzi.
Csökkentett változatosság: A tanulmányok a bélmikrobiális fajok diverzitásának csökkenését figyelték meg COVID-19-betegeknél. A változatos bélmikrobióma általában jobb egészséggel jár, míg a diverzitás csökkenése különféle betegségekhez kapcsolódik.
Speciális mikrobiális aláírások: Bizonyos mikrobiális fajok vagy csoportok összefüggésbe hozhatók a COVID-19-cel. Egyes tanulmányok például az opportunista kórokozók, például a Klebsiella pneumoniae és az Enterobacter cloacae megnövekedett mennyiségéről számoltak be a COVID-19-betegeknél.
Immunválasz: A bél mikrobiomja döntő szerepet játszik az immunrendszer szabályozásában. A bélmikrobióta változásai befolyásolhatják az immunválaszokat, és potenciálisan befolyásolhatják a COVID-19 súlyosságát és progresszióját.
Probiotikumok és prebiotikumok: Egyes tanulmányok azt sugallják, hogy a probiotikumok (jótékony baktériumok) és a prebiotikumok (a jótékony baktériumok növekedését elősegítő tápanyagok) segíthetnek javítani a bélrendszerben, és potenciálisan mérsékelhetik a COVID-19 hatásait.
Bél-tüdő tengely: A bél és a tüdő között kétirányú kommunikáció van, amelyet bél-tüdő tengelynek neveznek. A bélmikrobióta zavarai hatással lehetnek a tüdő egészségére, és hozzájárulhatnak a légúti tünetekhez, amelyek gyakoriak a COVID-19-ben.
Bár ezek az eredmények összefüggésre utalnak a bélmikrobióma és a COVID-19 között, fontos megjegyezni, hogy a pontos mechanizmusok és ok-okozati összefüggések még mindig nem teljesen ismertek. További kutatásokra van szükség a bélmikrobióm COVID-19-ben betöltött szerepének átfogóbb megértéséhez, valamint a bél-tüdő tengelyt megcélzó lehetséges terápiás beavatkozások feltárásához.