Egészség és a Betegség
Az azonnali dekompresszió legfontosabb szempontjai a következők:
Craniotomia:A koponya egy részét eltávolítják, hogy nagyobb nyílást hozzon létre, lehetővé téve az agy kitágulását és csökkenti a nyomást. Ezt a technikát gyakran használják súlyos TBI-esetek esetén, amikor az ICP a kezdeti orvosi kezelés ellenére is magas marad.
Koponyaeltávolítás:Hasonló a koponyaeltávolításhoz, de a koponyatöredék eltávolítása helyett ideiglenesen eltávolítják, és később visszahelyezik, miután a duzzanat és a nyomás enyhült. Ez a módszer lehetővé teszi az agy kiterjesztését anélkül, hogy a koponyában maradandó hiba keletkezne.
Dekompressziós hemicraniectomia:Ez magában foglalja a koponya és a dura (az agyat borító kemény membrán) nagy részének eltávolítását az agy egyik oldalán. Akkor hajtják végre, ha jelentős duzzanat és nyomás van az egyik féltekén.
Ezeket a dekompressziós eljárásokat általában sürgősségi intézkedésként hajtják végre olyan esetekben, amikor a konzervatív kezelések, mint például a gyógyszeres kezelés, a fej felemelése vagy a szabályozott lélegeztetés nem elegendőek az ICP kezeléséhez. A nyomás azonnali enyhítésével és az agy terjeszkedésének megteremtésével az azonnali dekompresszió célja az agyi véráramlás javítása, a szövetkárosodás csökkentése és az agy természetes felépülési folyamatainak megkönnyítése.
Az azonnali dekompresszióra vonatkozó döntést az idegsebészek körültekintően hozzák meg különféle tényezők alapján, beleértve a TBI típusát és súlyosságát, a páciens neurológiai állapotát és az ICP-méréseket. Bonyolult eljárásnak tekintik, potenciális kockázatokkal, ezért gondosan mérlegelik a hosszú távú neurológiai funkció javításának lehetséges előnyeivel.