1. Ellenőrizze, hogy a beteg anamnézisében szerepel-e túlérzékenység a ciprofloxacinnal vagy bármely más gyógyszerrel szemben. A ciprofloxacin ellenjavallt olyan betegeknél, akik ismerten túlérzékenyek a gyógyszerrel vagy más kinolon antibiotikumokkal szemben.
2. Keresse meg a kiindulási vitális jeleket, és kövesse nyomon a mellékhatás jeleit és tüneteit. A ciprofloxacin számos mellékhatást okozhat, beleértve az émelygést, hányást, hasmenést, hasi fájdalmat, fejfájást, szédülést és bőrkiütést.
3. Adja be a ciprofloxacint a megfelelő adagban és gyakorisággal. A ciprofloxacint általában naponta kétszer, 12 órás időközönként kell bevenni. Az adagolás a beteg életkorától, testtömegétől és vesefunkciójától függően módosítható.
4. Győződjön meg arról, hogy a beteg sok folyadékot igyon. A ciprofloxacin kiszáradást okozhat, ezért fontos, hogy a beteg sok folyadékot igyon, hogy hidratált maradjon.
5. Tanítsd meg a betegnek a lehetséges mellékhatásokat, a gyógyszerkölcsönhatásokat és a gyógyszer helyes szedését. A betegeket figyelmeztetni kell arra, hogy a ciprofloxacint bő folyadékkal vegye be, kerüljék a savlekötő szerekkel vagy tejtermékekkel együtt történő szedését, és tájékoztassák kezelőorvosukat, ha bármilyen mellékhatást észlelnek.
6. A kezelés alatt és után figyelje a pácienst az ínhüvelygyulladás, ínhüvelygyulladás és ínszakadás jeleire és tüneteire. A ciprofloxacin ínkárosodást okozhat, ezért fontos, hogy a betegeket figyelemmel kísérjék az állapot jelei vagy tünetei tekintetében.
7. A ciprofloxacin-kezelést abba kell hagyni, ha a beteg ínfájdalmat, duzzanatot vagy érzékenységet tapasztal.
8. Tanítsd meg a páciensnek a teljes terápiás kúra befejezésének fontosságát. A rezisztencia kialakulásának megelőzése érdekében fontos a teljes kúra elvégzése, még ha a beteg jobban is érzi magát.