Egészség és a Betegség
1. A páciens előkészítése: A páciens kényelmes helyzetben van, az érintett válla szabaddá válik és megtámasztja. A vitális jelek az eljárás során végig figyelemmel kísérhetők.
2. Érzéstelenítés: Általában helyi érzéstelenítést alkalmaznak az injekció beadásakor jelentkező fájdalom minimalizálása érdekében. Ez magában foglalhat bőrinjekciót és mélyebb injekciót az ínhez közelebb.
3. Ultrahangos képalkotás: Az ultrahangos technológiát általában a vállszerkezetek valós idejű megjelenítésére használják, beleértve a rotátor mandzsetta inakat, a környező szöveteket és az alatta lévő csontokat.
4. A tű elhelyezése: Ultrahangos irányítás mellett egy vékony üreges tűt óvatosan az érintett rotátor mandzsetta ina felé vezetnek. Ez vizuális referencia és finom tapintás kombinációjával történik a tű pontos elhelyezése érdekében.
5. Gyógyszerinjekció: Miután megbizonyosodott arról, hogy a tű hegye a kívánt területen belül van, lassan beadja a gyógyszert. Ez magában foglalhatja a kortikoszteroidokat vagy más terápiás szereket a gyulladás csökkentésére, fájdalomcsillapításra és a gyógyulás elősegítésére.
6. Visszavonás: A tűt óvatosan húzza ki, miközben nyomást gyakorol az injekció beadásának helyére, hogy minimalizálja az injekció beadása utáni vérzést vagy a gyógyszerszivárgást.
7. Pihenés és mozdulatlanság: Az injekció beadása után a beteg vállát ideiglenesen rögzíteni lehet, hogy megvédje a túlzott mozgástól, és lehetővé tegye a gyógyszer hatását. Ez magában foglalhatja heveder viselését vagy speciális fizikoterápiás gyakorlatok elvégzését.
Fontos, hogy az injekciót képzett egészségügyi szakember végezze el, általában mozgásszervi gyógyászattal foglalkozó orvos, például ortopéd vagy fizikális orvosi és rehabilitációs szakember. Biztosítják a megfelelő technikát, a megfelelő gyógyszerválasztást és a beteg megfigyelését az eljárás során.