1578. április 1-jén született az angliai Folkestone-ban. Harvey angol orvos volt, aki fontos felfedezéseket tett az anatómia, fiziológia és embriológia területén. Legismertebb a vérkeringésről szóló munkája, amely 1628-ban "Exercitatio Anatomica de Motu Cordis et Sanguinis in Animalibus" című könyvében jelent meg.
Harvey úttörő munkája forradalmasította a szív- és érrendszer megértését, és lefektette a modern kardiológia alapjait. Vizsgálatai kimutatták, hogy a vér folyamatos hurokban kering a testben, amelyet a szív pumpál, és az artériák és vénák szállítanak. Leírta a szívüregek, billentyűk és erek felépítését és működését is, valamint felismerte a tüdő szerepét a vér oxigénellátásában.
Harvey felfedezései megkérdőjelezték korának uralkodó orvosi elméleteit, és kezdetben a tudományos intézmény ellenállásával szembesültek. Idővel azonban elképzeléseit elfogadták, és az orvostudomány történetének egyik legbefolyásosabb alakjaként vált ismertté.
A kardiológiához való hozzájárulása mellett Harvey az embriológiában is fontos megfigyeléseket végzett, és az elsők között írta le az emberi magzat fejlődését a tojásból. Az állatok szaporodásával és az embrió fejlesztésével kapcsolatos munkája tovább járult az emberi biológia megértéséhez, és megalapozta a jövőbeli embriológiai kutatásokat.
Harvey öröksége továbbra is hatással van a modern orvostudományra, és széles körben a kardiológia és az egész orvostudomány egyik legfontosabb és legbefolyásosabb alakjaként tartják számon. Úttörő felfedezései megváltoztatták az emberi keringési rendszer megértését, és megalapozták a szív- és érrendszeri orvoslás fejlődését, valamint a szívvel és annak funkcióival kapcsolatos jelenlegi ismereteinket.