1. Prolaktin (PRL):
- A prolaktin a legkritikusabb hormon a tejtermelés serkentésében és fenntartásában.
- Az agyalapi mirigy termeli, egy kis mirigy, amely az agy alján található.
- A prolaktinszint a terhesség alatt megemelkedik, és a szülés után éri el csúcsát.
- A prolaktin az emlőmirigyekre hatva elősegíti az alveolusok, a tejkiválasztó struktúrák fejlődését, valamint a tejkomponensek, például fehérjék, zsírok és laktóz szintézisét.
2. Oxitocin (OT):
- Az oxitocin egy másik nélkülözhetetlen hormon, amely részt vesz a laktációban.
- Az agyalapi mirigy is termeli.
- Az oxitocin serkenti az alveolusokat körülvevő myoepithelialis sejtek összehúzódását, ami a tej kilökődéséhez vezet az emlőmirigyekből.
- Ezt a folyamatot általában tejkidobási reflexnek vagy "elengedési reflexnek" nevezik.
- Az oxitocin felszabadulást szoptatás vagy szoptatás váltja ki, pozitív visszacsatolási mechanizmust hozva létre, amely biztosítja a tejtermelés folytatását.
3. Ösztrogén és progeszteron:
- Az ösztrogén és a progeszteron nemi hormonok, amelyek szerepet játszanak az emlőmirigyek terhesség alatti szoptatásra való felkészítésében.
- Az ösztrogén elősegíti az emlővezetékek növekedését és fejlődését, míg a progeszteron az alveolusok növekedését.
4. Szopási inger:
- A csecsemő általi szoptatás vagy az emlők mechanikus stimulálása kiváltja a prolaktin és az oxitocin felszabadulását.
- Ezt a reflexet neuroendokrin reflexnek nevezik.
- A szoptatási inger biztosítja, hogy a tejtermelés szinkronban legyen a csecsemő táplálkozási igényeivel.
5. Gátló tényezők:
- A laktációt elnyomó tényezők közé tartozik a stressz, az alultápláltság, bizonyos gyógyszerek és bizonyos egészségügyi állapotok.
- A prolaktinszint csökkenése, amelyet gyakran ezek a tényezők okoznak, a tejtermelés csökkenéséhez vagy a laktáció leállásához vezethet.
Összefoglalva, a laktációt elsősorban a prolaktin és az oxitocin szabályozza, amelyek elősegítik a tejtermelést, illetve a tejkiválasztást. Az ösztrogén és a progeszteron támogató szerepet tölt be a terhesség alatt, míg a szoptatási inger biztosítja a folyamatos termelést a csecsemő szükségleteinek megfelelően. Számos egyéb tényező is befolyásolhatja a laktációt, bemutatva az újszülött táplálásában szerepet játszó bonyolult hormonális és fiziológiai mechanizmusokat.