Hiányzás: A dohányzók nagyobb valószínűséggel vesznek ki munkaszüneti napokat betegség miatt, mint a nemdohányzók. Ez a vállalat termelékenységének és versenyképességének csökkenéséhez vezethet, és megterhelheti a kapcsolatokat a munkatársakkal, akiknek fel kell venniük a lazaságot.
A munkavállalók kártérítési igénye: A dohányosok nagyobb valószínűséggel nyújtanak be kártérítési igényt a dolgozóknak, mint a nemdohányzók, és nagyobb valószínűséggel követeléseik súlyos sérülésekre vonatkoznak. Ez költségnövekedéshez vezethet a cég számára, és vonzóbbá teheti a céget a perek számára.
Alkalmazotti morál: A dohányzás negatív hatással lehet az alkalmazottak moráljára. Kellemetlen környezetet teremthet a nemdohányzók számára, és megnehezítheti az alkalmazottak munkájára való koncentrálást.
Hírnév: A dohányzást toleránsnak tekintett céget kevésbé professzionálisnak tekinthetik, vevőkkel és ügyfelekkel.
Munkalehetőségek: A dohányzás megnehezítheti az álláskeresést, különösen bizonyos iparágakban, például az egészségügyben és a bűnüldözésben.
Termelőképesség: A dohányzás csökkentheti az egyén koncentrációs és hatékony munkavégzési képességét. A dohányzás ugyanis károsítja az agyat és a tüdőt, emellett fáradékonyságot és álmatlanságot is okozhat.
Munkateljesítmény: A dohányzás a munkateljesítmény csökkenéséhez is vezethet. A dohányzás ugyanis megnehezítheti a tiszta gondolkodást és a döntéshozatalt, valamint rossz koordinációhoz és ügyességhez is vezethet.
Összességében: A dohányzás negatív hatással lehet a vállalat pénzügyi teljesítményére és hírnevére, valamint az alkalmazottak termelékenységére és moráljára.