1. Szárítás :Az egyik legrégebbi tartósítási technika magában foglalja a nedvesség eltávolítását az élelmiszerekből, hogy megakadályozzák a mikrobák növekedését. A napon történő szárítás, a levegőn történő szárítás és a füstölés a hús, hal, gyümölcs és zöldség szárításának általános módja volt.
2. Sózás :A só erős antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, és széles körben használták tartósításra. A húst, a halat és a zöldségeket erősen sózták, hogy elszívják a nedvességet és megakadályozzák a romlást. A sózott élelmiszerek hosszabb ideig tárolhatók.
3. Pácolás :A pácolás úgy tartósítja az ételeket, hogy ecet, só és fűszerek oldatába meríti. Az ecet savas környezete gátolja a baktériumok szaporodását, míg a só és a fűszerek ízt adnak. A savanyúság, a savanyú káposzta és a kimchi a pácolt ételek példái.
4. Erjedés :A fermentáció magában foglalja a hasznos mikroorganizmusok, például élesztőgombák és baktériumok szabályozott növekedését, hogy az élelmiszereket tartósabb formákká alakítsák. Ilyenek például az erjesztett tejtermékek (joghurt, sajt), az erjesztett zöldségek (savanyú káposzta) és az erjesztett italok (sör, bor).
5. Cukorozás :A gyümölcsök cukorszirupban vagy mézben való tartósítása általános technika volt. A magas cukorkoncentráció megakadályozza a mikrobiális növekedést, és lehetővé teszi a gyümölcsöknek, hogy megőrizzék állagukat és ízüket.
6. Hűtés és hűtés :A mechanikus hűtés feltalálása előtt az emberek természetes hűtési módszereket alkalmaztak az élelmiszerek tartósításához. Az élelmiszerek hűvös pincében, földalatti helyiségekben vagy víztestek közelében történő tárolása segített lelassítani a romlást.
7. Konzervkészítés :A konzerválás, a 19. század elején kifejlesztett technika magában foglalja az élelmiszerek zárt edényekben történő melegítését a mikroorganizmusok elpusztítása érdekében, majd vákuumot hoznak létre, hogy megakadályozzák az újrafertőződést. Ez a módszer forradalmasította az élelmiszerek tartósítását, és lehetővé tette az élelmiszerek hosszú távú tárolását.
8. Jégtároló :A hidegebb régiókban a természetes jeget gyűjtötték be, és szigetelt szerkezetekben, úgynevezett jégházakban tárolták. A jeget az ételek hűtésére használták, különösen a nyári hónapokban.
Ezek a hagyományos tartósítási módszerek azon támaszkodtak, hogy megértsék azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak a romláshoz, mint például a nedvesség, a hőmérséklet és a mikroorganizmusok jelenléte. Míg a mesterséges tartósítószerek elterjedtek a modern élelmiszergyártásban, számos hagyományos tartósítási technikát még ma is alkalmaznak, különösen a kézműves és bioélelmiszerek esetében.