Mi késztette először az egészségügyi szolgáltatókat a kézi antiszepszis gyakorlatára?

Semmelweis Ignác magyar orvos, aki az 1840-es években Bécsben dolgozott, a kézfertőtlenítő gyakorlatok alkalmazásának úttörőjeként tartják számon. Semmelweis észrevette, hogy a szülészeten szülõk körében jóval magasabb a halálozási arány, mint a szülésznõk által vezetett klinikán. Feltételezte, hogy valami a kórházi környezetben okozza a magas halálozási arányt, és úgy vélte, hogy az orvosok és ápolók kezei terjesztették.

Hipotézisének tesztelésére Semmelweis kötelező kézmosási protokollt vezetett be klóroldattal. Utasította az orvosokat és a nővéreket, hogy minden egyes beteg vizsgálata előtt mossanak kezet a klóros oldattal. Ennek eredményeként a szülészeti kórház halálozási aránya drámaian csökkent, ami alátámasztotta elméletét.

Semmelweis megállapításai és ajánlásai eleinte kollégái ellenállásba ütköztek, akik szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy a kezük lehet a fertőzés forrása. Idővel azonban a kézhigiénia fontossága egyre inkább elismertté vált, és a kézmosási gyakorlatok az egészségügyi intézmények fertőzésmegelőzési intézkedéseinek lényeges elemévé váltak.