Az azonnali azonosítás során a bűnüldöző szervek vagy a nyomozók a gyanúsítottat általában a bűncselekmény elkövetését követő perceken vagy órákon belül bemutatják, hogy a tanú megfigyelhesse. A tanút megkérdezik, hogy azonosítani tudják-e az illetőt az elkövetőként.
Az azonnali azonosítás célja az elkövető időben történő és potenciálisan pontos azonosítása, miközben a tanú emléke még friss és élénk. Úgy gondolják, hogy egy esemény után röviddel végzett azonosítás csökkentheti a téves azonosítás valószínűségét, és növelheti a szemtanúk beszámolóinak megbízhatóságát.
Az azonnali azonosítás azonban problémás és érzékeny lehet a hibákra olyan tényezők miatt, mint a stressz, a szorongás, a korlátozott megfigyelési lehetőségek vagy a rendészeti szervek általi szuggesztív jelzések hatása. Az azonnali azonosítás megbízhatóságának és igazságosságának biztosítása érdekében a bűnüldöző szervek szigorú irányelveket és eljárásokat követnek. Ezen iránymutatások célja a téves azonosítás kockázatának minimalizálása és a vádlottak jogainak védelme.