Mellkas emelkedés: Miközben a CPR során mellkaskompressziót végez, figyelje meg, hogy a mellkas minden egyes kompressziónál felemelkedjen és süllyedjen. Ez a vizuális jelző arra utal, hogy levegő lép be és távozik a tüdőből.
Szájból vagy orrból kilépő levegő: Hallgassa meg és érezze, hogy a kompresszió során nem távozik-e levegő a személy szájából vagy orrából. Ez azt jelzi, hogy a levegő a tüdőbe szorul, és a mellkas visszarúgása során kiszökik.
Tapintható visszajelzés: A mellkaskompresszió végrehajtása közben helyezze a fülét közel a személy szájához és orrához. Minden kompressziónál éreznie kell, hogy meleg, nedves levegő távozik. Ez megerősíti, hogy levegő jut a tüdőbe.
A hasi mozgás megfigyelése: Bizonyos esetekben, ha megfelelő a szellőzés, megfigyelheti a has emelkedését a mellkaskompressziók által keltett pozitív nyomás miatt. Az újraélesztés során a hasi mozgást azonban nem használják olyan általánosan indikátorként, mert ez személyenként változhat.
Ha nem biztos abban, hogy levegő jut-e a tüdőbe a CPR során, vegye figyelembe a következő tippeket:
1. Megfelelő pecsét: Ügyeljen arra, hogy megfelelő tömítést hozzon létre a személy szája és orra körül, hogy hatékonyan lélegezzen.
2. Fejdöntés és állemelés: Mentő lélegzetvétel előtt győződjön meg arról, hogy a személy feje kissé hátra van döntve, és az álla fel van emelve, hogy segítse a légutak megnyitását.
3. Térfogat és nyomás: Lassú és egyenletes mentőlégzést végezzen elegendő térfogattal és nyomással, hogy a mellkas láthatóan emelkedjen.
4. Tömörítés/szellőzés arány: Kövesse az ajánlott kompresszió/szellőztetés arányt az újraélesztési edzés alapján (pl. 30:2 vagy 15:2 felnőtteknél).
Ha kétségei vannak, vagy nem biztos abban, hogy hatékony lélegeztetést biztosítson a CPR során, kérjen útmutatást egy minősített CPR oktatótól vagy egészségügyi szakembertől. A megfelelő képzés segíthet abban, hogy vészhelyzetekben magabiztosan és hatékonyan végezze el az újraélesztést.