A gyermekbénulás elleni védőoltást Jonas Salk fejlesztette ki az 1950-es években. A vakcina rendkívül hatékony a gyermekbénulás megelőzésében, és a betegség eseteinek drámai csökkenéséhez vezetett. Valójában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1994-ben Amerikát gyermekbénulásmentesnek, a Csendes-óceán nyugati régióját pedig 2000-ben gyermekbénulásmentesnek nyilvánította.
A gyermekbénulás elleni védőoltás a 20. század egyik legfontosabb népegészségügyi diadala. Számtalan életet mentett meg, és emberek millióit akadályozta meg abban, hogy megbénuljanak. A vakcina a tudomány erejét és a közegészségügyi szakemberek elhivatottságát bizonyítja.
Íme néhány konkrét probléma, amelyet a gyermekbénulás elleni oltás megoldott:
* Bénulási kitörések: A vakcina kifejlesztése előtt a világ számos részén gyakoriak voltak a gyermekbénulás kitörései. Az Egyesült Államokban például az 1950-es években átlagosan 58 000 gyermekbénulásos eset fordult elő évente.
* Bénulás: A gyermekbénulás bénulást okozhat, amely tartós is lehet. Egyes esetekben a bénulás halálhoz vezethet.
* Rokkantság: A gyermekbénulás fogyatékosságot is okozhat, például nehezített járást vagy beszédet.
* Gazdasági teher: A gyermekbénulás jelentős gazdasági terhet róhat az egyénekre, családokra és közösségekre. Az orvosi ellátás, a rehabilitáció és a termelékenységkiesés költségei óriásiak lehetnek.
* Pszichológiai trauma: A gyermekbénulás pszichés traumát is okozhat, például szorongást, depressziót és poszttraumás stressz-zavart (PTSD).