- Dopamin hipotézis: Ez a hipotézis azt sugallja, hogy a dopamin, az agy neurotranszmitterének egyensúlyhiánya jelentős szerepet játszik a skizofrénia kialakulásában. Pontosabban, a dopamin jelátvitelének túlzott aktivitása bizonyos agyi régiókban úgy gondolják, hogy hozzájárul a skizofrénia pozitív tüneteihez, mint például a hallucinációkhoz, téveszmékhez és a dezorganizált gondolkodáshoz.
- Idegfejlődési hipotézis: Ez a hipotézis azt sugallja, hogy a korai agyfejlődés zavarai, különösen a születés előtti és korai posztnatális szakaszban, hozzájárulhatnak a skizofrénia sebezhetőségéhez. Az olyan tényezők, mint a genetikai érzékenység, a környezeti hatások (pl. anyai fertőzések, táplálkozási hiányosságok) és a szülészeti szövődmények megzavarhatják az agyi struktúrák és az idegi körök normális fejlődését, ami a későbbi életkorban tünetek megjelenéséhez vezethet.