Egészség és a Betegség
A nárciszták törékeny egójukkal és felfújt önjelentőséggel rendelkeznek. Közönnyel szembesülve egójuk fenyegetve érzi magát, és védekező mechanizmusokat indít el. Előfordulhat, hogy rohangálnak, hogy elkerüljék saját sebezhetőségük elismerését, és fenntartsák a felsőbbrendűség érzését.
2. Az érzelmi szabályozás hiánya:
A nárciszták gyakran küzdenek az érzelmi szabályozással. A közömbösség erős érzelmi reakciókat válthat ki, például szégyent, haragot és frusztrációt, amelyeket nehezen tudnak kezelni. Ez az érzelmi zűrzavar szabálytalan viselkedésekben nyilvánulhat meg, beleértve a sürgölődést is.
3. Figyelem szükséges:
A nárciszták kielégíthetetlenül igénylik a figyelmet és az érvényesítést. Ha közömbösséggel találkoznak, figyelmen kívül hagyottnak és jelentéktelennek érezhetik magukat. Ez arra késztetheti őket, hogy figyelemfelkeltő magatartást tanúsítsanak, ideértve a sürgetést is, hogy megpróbáljanak választ kiváltani vagy visszaszerezni a helyzet feletti uralmat.
4. Képtelenség kezelni az elutasítást:
A közömbösséget a nárcisztikusok az elutasítás egyik formájaként élhetik meg. Az, hogy képtelenek kezelni a kritikát vagy a negatív visszajelzéseket, arra készteti őket, hogy a közömbösséget személyes támadásként érzékeljék. Ez a reakció arra késztetheti őket, hogy rohanjanak, hogy elkerüljék vagy elkerüljék a vélt elutasítást.
5. Az irányítás elvesztése:
A nárciszták boldogulnak az irányításban, és igyekeznek fenntartani a dominancia érzését interakcióik során. Amikor közömbösséggel találkoznak, elveszítik az irányítást, ami szorongáshoz, frusztrációhoz és kétségbeesett igényhez vezethet, hogy visszaszerezze az irányítást. A rohanás kísérlet lehet az irányítás visszaszerzésére.
6. Figyelemelterelés:
A nárcisztikusok a surranást használhatják arra, hogy elvonják mások figyelmét saját bizonytalanságukról vagy hibáikról. Azáltal, hogy felhívják a figyelmet szabálytalan mozgásukra, arra törekszenek, hogy eltereljék a fókuszt saját sebezhetőségükről, és átirányítsák a narratívát egyedi és kiszámíthatatlan természetükre.
7. Az önreflexió elkerülése:
A nárcisztikusok gyakran kerülik az önreflexiót és a saját hiányosságaikkal való szembenézést. A másokkal szembeni közömbösség olyan konfrontatív lehet, ami arra készteti őket, hogy kerüljék a belső énjükkel való szembenézést. A rohanás lehetővé teszi számukra, hogy fizikailag elkerüljék ezeket a szembesülő helyzeteket.