Melyek a II. típusú bipoláris zavar első jelei?

A II. típusú bipoláris zavar egy mentális betegség, amelyet depressziós időszakok és hipománia jellemez. A hipománia az emelkedett hangulat vagy aktivitás állapota, amely kevésbé súlyos, mint a mánia. A II. típusú bipoláris zavar első jelei finomak lehetnek, és összetéveszthetők más állapotokkal, például stresszel vagy szorongással. A II-es bipoláris zavar néhány gyakori korai jele:

* Kedélyváltozások: A II-es bipoláris zavarban szenvedők gyors hangulatváltozásokat tapasztalhatnak, a boldog és energikus érzéstől a szomorúságig és reménytelenségig. Ezek a hangulati ingadozások néhány óra vagy nap alatt is előfordulhatnak.

* Fokozott ingerlékenység: A II. típusú bipoláris zavarban szenvedők a szokásosnál ingerlékenyebbek és könnyen izgatottabbak lehetnek. Az is előfordulhat, hogy nehezen tudják kontrollálni haragjukat.

* Az energiaszint változásai: A II-es bipoláris zavarban szenvedő betegeknél magas energia- és aktivitási időszakok léphetnek fel, amit alacsony energia és fáradtság követ.

* Alvási nehézségek: A II-es bipoláris zavarban szenvedőknek nehézségei lehetnek az elalvással vagy az elalvással. Fáradtan és nyugtalanul ébredhetnek fel.

* Az étvágy változásai: A II-es bipoláris zavarban szenvedők étvágyuk megváltozását tapasztalhatják, például a szokásosnál többet vagy kevesebbet esznek. Bizonyos ételek után is vágyakozhatnak.

* Koncentrációs nehézség: A II-es bipoláris zavarban szenvedőknek nehézségei lehetnek a figyelem és a feladatokra való koncentrálásban. Feledékenynek érezhetik magukat, vagy nehezen tudnak döntéseket hozni.

* Értéktelenség vagy bűntudat érzése: A II-es bipoláris zavarban szenvedők értéktelenség vagy bűntudat érzését tapasztalhatják, még akkor is, ha nincs okuk így érezni. Halálra vagy öngyilkosságra is gondolhatnak.

Ha ezen tünetek bármelyikét tapasztalja, fontos, hogy felkeressen egy mentális egészségügyi szakembert értékelés céljából. A II. típusú bipoláris zavar kezelhető állapot, és a korai diagnózis és kezelés segíthet a tünetek javításában és a jövőbeni epizódok kockázatának csökkentésében.