1. Orvosi ellátás és kezelés :Az ápolók kórházakban és terepsátrakban ellátták a sebesült és beteg katonák alapvető ellátását. Bekötözték a sebeket, gyógyszereket adtak be és érzelmi támogatást nyújtottak. A korlátozott orvosi erőforrások miatt az ápolónők együttérző ellátása létfontosságú volt a szélsőséges egészségügyi kihívásokkal szemben.
2. Hidegvíz- és fertőzésellenőrzés :Az ápolók hangsúlyozták a megfelelő higiéniát és higiéniát, hogy megakadályozzák az olyan betegségek terjedését, mint a kolera, a tífusz és a vérhas. Biztosították a tiszta környezetet, támogatták a rendszeres kézmosást, és betartották a megfelelő higiéniai intézkedéseket, amelyek hozzájárultak a fertőzések csökkentéséhez és számtalan életet megmentettek.
3. A betegek érdekképviselete :Az ápolók nemcsak a fizikai jólétre összpontosítottak, hanem pácienseik szószólójaként is tevékenykedtek. Közölték szükségleteiket az orvosokkal és a sebészekkel, biztosítva, hogy hallatsák hangjukat. Az ápolónők gondoskodtak arról is, hogy a katonák egyéni igényeik szerint megfelelő táplálkozásban, pihenésben és ellátásban részesüljenek.
4. Képzés és oktatás :Sok nővér létfontosságú képzést nyújtott civil önkénteseknek, akik egészségügyi ellátásban segítettek. Megosztották egymással szakértelmüket és tudásukat, növelve a rendelkezésre álló ápolók és gondozók számát a háború alatt. Egyes ápolónők még ápolónői iskolákat is alapítottak, és megbecsült hivatásként népszerűsítették az ápolói tevékenységet.
5. Érzelmi támogatás :A fizikai gondozáson túl az ápolónők érzelmi és pszichológiai támogatást is nyújtottak a katonáknak. Társasságot nyújtottak, meghallgatták történeteiket, és megnyugvást nyújtottak a kihívásokkal teli időkben. Az ápolónők gyakran megbízható bizalmasokká váltak, és jelentős szerepet játszottak a csapatok moráljának javításában.
6. A polgári jogok és a nők jogai :Az ápolónők szerepvállalása a polgárháborúban felhívta az országos figyelmet a nők egészségügyben és társadalomban betöltött jelentőségére. A hagyományosan nők által uralt ápolás az otthon határain kívül is megbecsült szerepként kapott elismerést. Ez megnyitotta az utat az ápolók jövő nemzedékei és a szakterület előrehaladása előtt.
7. Dokumentáció és adatgyűjtés :Az ápolók aprólékos nyilvántartást vezettek a betegek állapotáról, gyógyszereiről és kezeléseiről. Ez a dokumentáció kulcsfontosságú volt a betegségek terjedésének és a kezelések hatékonyságának tanulmányozásában és megértésében. Megfigyeléseik hozzájárultak a jövőbeni orvosi ismeretek és gyakorlatok kialakításához.
8. A kórház adminisztrációja és szervezése :Az ápolónők a kórházak és egészségügyi intézmények szervezésében és irányításában jeleskedtek. Ápolási hierarchiákat alakítottak ki, hatékonyan osztották el az erőforrásokat, és hatékony ellátási rendszereket tartottak fenn. Szervezési képességeik elősegítették az orvosi erőforrások jobb összehangolását és felhasználását.
Az ápolónőknek a polgárháború alatt nyújtott hozzájárulásai kiemelték kivételes elhivatottságukat, ügyességüket és vezetői képességüket. Erőfeszítéseik nemcsak a katonák jólétét javították és életeket mentettek meg, hanem megalapozták a professzionális ápolói gyakorlatok fejlődését is az Egyesült Államokban. A következő években maradandó hatást hagytak az ápolói szakmára, a nők jogaira és az egészségügy egészére.