Jobb-e a költségek diagnózis és eljárások szerinti csoportosítása az ellenőrzési tervezéshez, mint az ellátás beállításához?

A költségek diagnózis és eljárások szerinti csoportosítását általában pontosabb és hatékonyabb módszernek tekintik a kontrolltervezésben, mint a gondozási beállítást. Ennek az az oka, hogy a diagnózisok és az eljárások specifikusabbak, és közvetlenül kapcsolódnak a ténylegesen nyújtott szolgáltatásokhoz, míg az ellátási beállítások általánosabbak lehetnek, és nem feltétlenül tükrözik pontosan az egyes betegekkel kapcsolatos költségeket.

Íme néhány ok, amiért a költségek diagnózis és eljárások szerinti csoportosítása jobb az ellenőrzési tervezéshez:

Pontosság: A diagnózisok és eljárások pontosabbak és specifikusabbak, mint az ellátási beállítások, így pontosabb költségelosztást tesz lehetővé. Azáltal, hogy a költségeket konkrét diagnózisokhoz és eljárásokhoz kapcsoljuk, könnyebben azonosíthatók és nyomon követhetők a különböző típusú páciensekkel való találkozások költségtényezői.

Költségelemzés: A költségek diagnózis és eljárások szerinti csoportosítása lehetővé teszi a részletes költségelemzést, lehetővé téve az egészségügyi szervezetek számára, hogy azonosítsák a magas költségekkel járó eseteket, a hasonló eljárások költségeinek eltéréseit és a költségcsökkentési lehetőségeket. A költségek diagnosztikai és eljárási szintű elemzésével a szervezetek megalapozottabb döntéseket hozhatnak az erőforrások elosztásáról és a szolgáltatásnyújtásról.

Erőforrások elosztása: A diagnózisok és eljárások jobb alapot biztosítanak az erőforrások elosztásához, mivel közvetlenül kapcsolódnak a nyújtott szolgáltatásokhoz. A konkrét diagnózisokhoz és eljárásokhoz kapcsolódó költségek megértésével az egészségügyi szervezetek hatékonyabban oszthatják el az erőforrásokat a betegek igényeinek kielégítésére és a költségek kezelésére.

Teljesítményfigyelés: A költségek diagnózis és eljárások szerinti csoportosítása megkönnyíti a teljesítmény ellenőrzését és a teljesítményértékelést. A különböző egységek, osztályok vagy kórházak hasonló diagnózisainak és eljárásainak költségeinek összehasonlításával a szervezetek azonosíthatják a nem hatékony területeket, a legjobb gyakorlatokat és a fejlesztési lehetőségeket.

Szerződéstárgyalások: A diagnózisok és eljárások széles körben elismertek és elfogadottak az egészségügyi térítési rendszerekben, így hasznosak a fizetőkkel folytatott szerződéses tárgyalások során. A konkrét diagnózisokhoz és eljárásokhoz kapcsolódó költségek megértésével a szervezetek hatékonyabban tudnak tárgyalni a megfelelő visszatérítési arányokról.

Összességében a költségek diagnózis és eljárások szerinti csoportosítása az egészségügyi szervezetek számára pontosabb és pontosabb képet ad költségszerkezetükről, lehetővé téve a jobb ellenőrzési tervezést, az erőforrások elosztását, a teljesítmény ellenőrzését és a szerződéses tárgyalásokat. Ennek a megközelítésnek a hatékonyságának maximalizálása érdekében azonban elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a diagnózisok és eljárások kódolása és dokumentálása pontos és következetes legyen.