Hogyan szűri az egészségügyi intézmény a betegeket a táplálkozási kockázatok tekintetében?

1. Alultápláltság-szűrő eszköz (MST): Az MST egy egyszerű szűrőeszköz, amelyet a betegágy mellett alkalmaznak a felvétel során. Értékeli a fogyást, a táplálékfelvételt és az alultápláltság jeleit, és ennek megfelelően ad pontszámot. A magasabb pontszám az alultápláltság nagyobb kockázatát jelzi.

2. Nutrition Risk Screening (NRS) 2002: Ezt az eszközt széles körben használják Európában. Kérdései vannak az általános és konkrét kritériumokkal kapcsolatban:

- Általános kritériumok:BMI, jelenlegi súly és szokásos testsúly.

- Speciális kritériumok:Betegségek, fiziológiai stressz és csökkent étkezési képesség.

Azokat a betegeket, akiknek pontszáma egy bizonyos küszöb felett van, fennáll az alultápláltság veszélye, és táplálkozási ellátást igényelnek.

3. Páciens által generált szubjektív globális értékelés (PG-SGA): Ez magában foglalja a betegek kérdéseinek és az egészségügyi szakemberek megfigyelésének kombinációját:

- Betegkérdések:Fókuszban a táplálékfelvétel, a fogyás és a funkcionális károsodás.

- Észrevételek:Izomtömeg, bőr alatti zsír jelenléte és bármilyen folyadék felhalmozódása (ödéma).

4. Mini Nutritional Assessment (MNA): Az MNA-t általában idősebb felnőtteknél használják:

- A rész:Antropometria, globális értékelés és táplálkozási kérdések.

- B rész:Életmód és gyógyszeres kezelés értékelése.

A pontozási tartomány 12-30, a 17 pont alattiakat pedig az alultápláltság fenyegeti.

5. Szubjektív globális értékelés (SGA): Ez egy egészségügyi szakember által elvégzett részletes értékelési módszer. Tartalmazza a kórtörténetet, a fizikális vizsgálatot, az étrendi információkat és a laboratóriumi eredményeket.

További szűrési módszerek:

1. Laboratóriumi vizsgálatok: Ezek közé tartozhat a szérum albumin, a prealbumin és a teljes limfocitaszám a tápláltsági állapot felméréséhez.

2. Antropometriai mérések: Ide tartozik a súly, a magasság, a kar és a vádli izomkörfogata, valamint a testtömegindex (BMI).

3. Élelmiszerbevitel értékelése: A dietetikusok vagy táplálkozási szakértők élelmiszer-feljegyzések vagy interjúk segítségével értékelik a táplálékfelvételt.

4. Fizikális vizsgálat: Az izomsorvadás, a bőrelváltozások és a szövetek integritásának ellenőrzése.

5. Funkcionális értékelés: A beteg étkezési képességének és a táplálkozással kapcsolatos napi tevékenységek végzésének felmérése.

Ezen szűrőeszközök és módszerek alkalmazásával az egészségügyi intézmények hatékonyan azonosíthatják a táplálkozási hiányosságok kockázatának kitett betegeket, lehetővé téve az időben történő beavatkozást és a táplálkozási ellátás jobb irányítását.