1. Kormányzatok: A kormányok gyakran jelentős szerepet játszottak a kórházak építésében, különösen az olyan gazdasági nehézségek időszakában, mint a nagy gazdasági világválság. Az olyan építési projektek, mint a kórházak, munkalehetőségeket biztosítottak, és segítették a gazdaság élénkítését.
2. Vallási szervezetek: Ebben az időszakban a vallási intézmények, például egyházak, kolostorok vagy jótékonysági szervezetek mélyen bekapcsolódtak az egészségügyi és szociális szolgáltatásokba. Sok vallási csoport hitt abban, hogy orvosi ellátást kell biztosítani a rászoruló és marginalizált lakosság számára.
3. Privát jótékonyság: A gazdag egyének és emberbarátok gyakran jelentős adományokat adtak kórházak építésére. Úgy tekintettek ebben, hogy visszaadják közösségeiket, és támogassák a közegészségügyi kezdeményezéseket.
4. Nonprofit szervezetek: Az 1930-as években az egészségügyre és a szociális jólétre összpontosító nonprofit szervezetek és jótékonysági szervezetek is kulcsszereplők voltak a kórházak építésében. Ezek a szervezetek gyakran támaszkodtak adományokra és adománygyűjtésre kezdeményezéseik támogatására.
5. Orvosi intézmények: A meglévő orvosi iskolák, egyetemek és kutatóintézetek oktatási és egészségügyi küldetéseik részeként bővíthették vagy építhettek új kórházakat.
Fontos megjegyezni, hogy az 1930-as évek a nagy gazdasági világválság miatt kihívásokkal teli időszak volt világszerte, így az ilyen nagy projektek finanszírozása korlátozott lehetett más időszakokhoz képest. Az e csoportok közötti együttműködések és közös vállalkozások szintén közösek voltak az erőforrások és a szakértelem összevonása érdekében a kórházépítéshez.