Egészség és a Betegség
1. Genetikai egyediség: A születendő gyermeknek olyan egyedi genetikai felépítése van, amely megkülönbözteti őt szüleitől és minden más egyéntől. A megtermékenyített petesejt már a fogantatás pillanatában tartalmazza az új ember fejlődéséhez szükséges genetikai információk teljes készletét.
2. Emberi fejlődés: A meg nem született gyermek a fejlődés legkorábbi szakaszától kezdve figyelemre méltó növekedést és összetettséget mutat. A fogantatást követő heteken belül az embrió különálló szerveket, végtagokat és szöveteket képez. Az első trimeszter végére a magzat a teljesen kialakult emberi lény jellemzőit mutatja, felismerhető vonásokkal és alapvető reflexekkel.
3. Agyi tevékenység: Körülbelül hat héttel a fogantatás után a magzat agya fejlődésnek indul. Idővel az agyi aktivitás növekszik, és a harmadik trimeszterben a magzat reagál az ingerekre, alvás-ébrenlét ciklusokat mutat, és a tanulás és a memória bizonyítékait mutatja. Ezek a tudati jelek azt sugallják, hogy a születendő gyermek képes az emberi tapasztalatokra.
4. Magzati életképesség: Az orvosi technológia fejlődésével a meg nem született gyermekek idő előtt túlélhetik az anyaméhen. Az életképesség alsó határa az évek során fokozatosan csökkent, és néhány koraszülött, aki már 22 hetesen született, megfelelő orvosi ellátás mellett túlélte. Ez már a fejlődés korai szakaszában is mutatja az emberi életben és személyiségben rejlő lehetőségeket.
5. Jogi elismerés: Számos ország és joghatóság elismeri a születendő gyermekek jogait és érdekeit különféle jogi védelem révén. Ide tartoznak a magzatgyilkosságról szóló törvények, amelyek külön bűncselekményként kezelik a születendő gyermek megölését, valamint az anyai egészségre, a terhesgondozásra és a gyermektartásra vonatkozó törvények, amelyek elismerik a születendő gyermek anyától való függőségét.
6. Vallási hiedelmek: Sok vallás és erkölcsi kódex a meg nem született gyermeknek tulajdonítja a személyiséget. Például a katolikus egyház a születendő gyermeket a fogantatás pillanatától kezdve emberi személynek tekinti, és egyes vallási csoportok a szent szövegek értelmezése alapján hasonló hitet vallanak.
7. Érzék és potenciál: Míg a meg nem született gyermek tudatának és érzékének pontos pontjáról vitatkoznak, egyes filozófusok azzal érvelnek, hogy a jövőbeli érzék és racionalitás lehetősége elegendő ahhoz, hogy erkölcsi megfontolást és védelmet indokoljon.
8. Következetesség és méltányosság: Ha elfogadjuk, hogy az újszülöttek és a kisgyermekek jogokkal és érdekekkel rendelkező személyek, kihívást jelent egyértelmű különbséget tenni a személyi lét kezdetét illetően. Az önkényes vonalak elkerülése és a következetesség biztosítása érdekében egyesek azzal érvelnek, hogy a személyiséget ki kell terjeszteni a meg nem született gyermekekre is.
Fontos megjegyezni, hogy ezekkel az érvekkel nem mindenki ért egyet, és a vita másik oldalán is vannak érvényes álláspontok. A születendő gyermek személyének kérdése továbbra is összetett és sokrétű, amely etikai, filozófiai és tudományos szempontok alapos mérlegelését igényli.