A nyelvtanban a kombináló magánhangzó egy magánhangzó, amely a szó gyöke és utótagja közé kerül. Ezt a magánhangzót általában két szó összekapcsolására vagy egy szó kiejtésének megkönnyítésére használják. Például a "beautiful" szóban az "i" kombináló magánhangzó a "szép" szót a "ful" utótaggal összekapcsolja. A magánhangzók kombinálásával a szó beszédrészét is megváltoztathatjuk. Például a „futás” szó „futó” főnévvé változtatható az „er” utótag hozzáadásával. Ebben az esetben az "e" kombináló magánhangzót használjuk az alapszó és az utótag összekapcsolására.
