Egészség és a Betegség
- Megnagyobbodott sejtméret:az EBV-vel fertőzött sejtek mérete gyakran nő a nem fertőzött sejtekhez képest. Ez a megnagyobbodás a vírusgenom sejten belüli jelenlétének köszönhető, ami a sejttartalom növekedéséhez vezet.
- Megváltozott nukleáris morfológia:Az EBV-vel fertőzött sejtek magja rendellenesnek tűnhet. Megnagyobbodhat, és kiemelkedő nukleolusokat tartalmazhat, amelyek a riboszóma szintézisében részt vevő struktúrák. A nukleáris membrán is szabálytalannak vagy megszakadtnak tűnhet.
- Vírusrészecskék jelenléte:Bizonyos esetekben az EBV-vel kapcsolatos vírusrészecskék láthatóak lehetnek a citoplazmában vagy a fertőzött sejtek sejtmembránjának közelében. Ezeket a részecskéket speciális festési technikákkal vagy elektronmikroszkóppal lehet kimutatni.
- Syncytia kialakulása:Az EBV-fertőzés a fertőzött sejtek és a szomszédos, nem fertőzött sejtekkel való egyesüléséhez vezethet, ami többmagvú, syncytia néven ismert óriássejtek kialakulásához vezethet. A Syncytia mikroszkóp alatt megfigyelhető, és az EBV fertőzés jellegzetes jellemzője.
- Változások a sejtfelszíni markerekben:Az EBV fertőzés megváltoztathatja bizonyos sejtfelszíni markerek expresszióját a fertőzött sejteken. Ezek a változások befolyásolhatják a fertőzött sejtek kölcsönhatásait az immunrendszerrel és a környezet más sejtjeivel, hozzájárulva a vírus létrejöttéhez és fennmaradásához.
Fontos megjegyezni, hogy nem minden EBV-fertőzött sejt mutathatja mindezt egyidejűleg. A megfigyelt specifikus változások a fertőzés stádiumától, a fertőzött sejt típusától és az egyén immunválaszától függően változhatnak. Laboratóriumi technikákat, például immunfluoreszcens festést vagy in situ hibridizációt gyakran használnak az EBV-vel fertőzött sejtek mikroszkóp alatti azonosítására és jellemzésére.