1. Első kapcsolatfelvétel: A vírus általában a légutakon keresztül jut be a szervezetbe, amikor a fertőzött személy köhög vagy tüsszent, és vírustartalmú cseppeket bocsát ki. A bárányhimlős bőrkiütéssel vagy a hólyagokból származó folyadékkal való közvetlen érintkezés szintén továbbadhatja a vírust.
2. Inkubációs időszak: A kezdeti expozíció után körülbelül 10-21 napos lappangási idő következik. Ez idő alatt a vírus a légutakban és a helyi nyirokcsomókban replikálódik.
3. Replikáció és terjedés: A vírus a légutakból a véráramon keresztül terjed a test különböző részeire. A vírus replikációja során megfertőzi a bőrsejteket, ami jellegzetes kiütéshez vezet.
4. Bárányhimlő-kiütés: A kiütések kicsi, viszkető, vörös dudorok formájában kezdődnek a mellkason, a háton és az arcon. Néhány nap alatt ezek a dudorok folyadékkal teli hólyagokká alakulnak, amelyek átterjednek a test más részeire, beleértve a fejbőrt, a végtagokat és a nyálkahártyákat.
5. Láz és egyéb tünetek: A kiütéssel együtt a bárányhimlős egyének lázat, fejfájást, izomfájdalmakat, étvágytalanságot és fáradtságot tapasztalhatnak.
6. Hólyagos kéreg: Néhány nap elteltével a hólyagok elkezdenek megkérgesedni, és végül kiszáradnak. Körülbelül 1-2 hétbe telhet, amíg a kiütések teljesen eltűnnek.
7. Immunitás: Ha valakinek bárányhimlője van, rendszerint egész életen át tartó immunitása alakul ki a vírussal szemben. A vírus azonban alvó állapotban maradhat az idegsejtekben, és élete későbbi szakaszában újra aktiválódhat, és övsömörnek (herpes zoster) nevezett állapotot okozhat.
Érdemes megjegyezni, hogy a bárányhimlő lefolyása és súlyossága személyenként változhat, és egyes egyének súlyosabb tüneteket vagy szövődményeket tapasztalhatnak, különösen azoknál, akiknek legyengült az immunrendszere.