Számos oka van annak, hogy az emberek a középkorban nem próbálták megállítani a pestist. Tudományos ismeretek hiánya:Az orvosi ismeretek a középkorban korlátozottak voltak, és nem ismerték a pestis konkrét okait. Az emberek azt hitték, hogy a pestist különféle tényezők okozzák, mint például az isteni büntetés, a miazma (rossz levegő) vagy a csillagok egymáshoz igazodása, nem pedig a bolhák által terjesztett fertőző betegség. A tudományos ismeretek hiánya akadályozta a hatékony megelőző és kezelési intézkedések kidolgozását. Vallási hiedelmek:A vallási meggyőződések jelentős szerepet játszottak abban, ahogyan az emberek észlelték a pestist, és hogyan reagáltak rá. Sokan úgy gondolták, hogy a pestis Isten büntetése a bűneikért, és hogy a legjobb módja annak, hogy leküzdjük az imát, a bűnbánatot és a vallási szertartásokat. A gyakorlati orvosi intézkedések helyett az isteni beavatkozásra való összpontosítás az erőforrásokat és erőfeszítéseket a betegség megelőzésétől és kezelésétől vonja el. Félelem és társadalmi zavarok:A pestis széles körben elterjedt félelmet és zavart okozott a társadalmakban. Az emberek rettegtek attól, hogy elkapják a betegséget, és gyakran szélsőséges intézkedésekhez folyamodtak, például elkerülték a másokkal való érintkezést, élelmiszert halmoztak fel, és elmenekültek közösségeikből. Ez a zavar megnehezítette a hatékony közegészségügyi intézkedések megszervezését és végrehajtását. Infrastruktúra és erőforrások hiánya:A középkori infrastruktúra és erőforrások hiánya hátráltatta a pestis terjedésének megfékezésére irányuló erőfeszítéseket. Korlátozottak voltak a higiéniai rendszerek, rossz higiéniai gyakorlatok voltak, és hiányoztak az egészségügyi létesítmények és a képzett egészségügyi szakemberek. Ez megnehezítette a fertőzött egyének elkülönítését és kezelését, valamint a betegség terjedésének megakadályozását. Üldöztetés és bűnbakképzés:A pestisjárvány idején széles körben elterjedt a bűnbakképzés és bizonyos embercsoportok üldöztetése, mint például a zsidók, a külföldiek és a szegények. Ez elterelte a figyelmet és az erőforrásokat a pestis tényleges okainak kezeléséről, és súlyosbította a járvány társadalmi és gazdasági következményeit.
