1. Ureáz teszt: Ez egy egyszerű és gyakran használt módszer a karbamid kimutatására a vizeletben. Az ureáz bizonyos baktériumok, például Bacillus, Proteus és Klebsiella által termelt enzim, amelyek a karbamidot hidrolizálják ammónia előállítására.
Eljárás :
- Néhány csepp vizeletet szűrőpapírra teszünk.
- Egy csepp ureáz enzim oldatot adunk a vizeletmintához.
- Ha karbamid van jelen, az enzim lebontja a karbamidot, és ammónia szabadul fel.
- Az ammónia jelenlétét színváltozás jelzi. Például, ha fenolvöröst használunk indikátorként, akkor ammónia jelenlétében sárgáról rózsaszínre változik.
2. Nátrium-hipoklorit teszt: Ez a vizsgálat a karbamid és a nátrium-hipoklorit (fehérítő) reakcióján alapul, nitrogéngáz képződéséhez. A nitrogéngázbuborékok jelenléte karbamid jelenlétét jelzi.
Eljárás :
- Néhány milliliter vizeletet veszünk egy kémcsőbe.
- Néhány csepp nátrium-hipoklorit oldatot adunk a vizelethez.
- Ha karbamid van jelen, pezsgési reakció lép fel, és nitrogéngázbuborékok szabadulnak fel.
3. Ninhidrin teszt: Ez a vizsgálat a karbamid és a ninhidrin, egy kémiai reagens reakcióján alapul, és így lila színű komplexet állítanak elő.
Eljárás :
- Néhány milliliter vizeletet veszünk egy kémcsőbe.
- Néhány csepp ninhidrin reagenst adunk a vizelethez.
- A keveréket finoman melegítjük.
- Ha karbamid van jelen, lila színű komplex képződik, ami pozitív eredményt jelez.
4. Spektrofotometriai módszerek: Ezek a módszerek magukban foglalják a karbamid abszorbanciájának mérését egy adott hullámhosszon spektrofotométer segítségével. A karbamid jellemző abszorpciós csúcsa az ultraibolya (UV) tartományban. Az abszorbancia meghatározott hullámhosszon történő mérésével meghatározható a karbamid koncentrációja a vizeletben.
5. Kromatográfia: Az olyan technikák, mint a vékonyréteg-kromatográfia (TLC) vagy a gázkromatográfia (GC), elválaszthatják és azonosíthatják a vizeletben jelen lévő különböző komponenseket, beleértve a karbamidot is. A karbamid specifikus kromatográfiás tulajdonságai alapján más vegyületekkel összehasonlítva kimutatható.
6. Bioszenzor alapú módszerek: A fejlett technikák olyan bioszenzorok használatát foglalják magukban, amelyek kifejezetten a karbamidot érzékelik. Ezek a bioszenzorok különféle mechanizmusokat, például elektrokémiai, optikai vagy piezoelektromos elveket alkalmaznak a karbamidkoncentráció kvantitatív mérésére.
A vizeletben lévő karbamid jelenlétének meghatározására szolgáló módszer kiválasztása számos tényezőtől függ, például az elemzés pontosságától, érzékenységétől, elérhetőségétől és céljától.