1. Kiegészítő oxigén:
- Oxigént adnak be a vérben lévő oxigén parciális nyomásának (PaO2) növelésére és az oxigénellátás javítására.
- Az oxigén bejuttatása történhet orrhüvelyekkel, orrkanüllel vagy arcmaszkkal.
- Az oxigén áramlási sebességét úgy állítják be, hogy fenntartsák a cél oxigéntelítettségi szintet, általában 94% és 98% között.
2. Folyamatos pozitív légúti nyomás (CPAP):
- A CPAP egy non-invazív légzéstámogatási technika, amely segít nyitva tartani a légutakat és csökkenti a légzés munkáját.
- A CPAP-t orrfogakon vagy arcmaszkon keresztül juttatják be, amely állandó pozitív nyomást biztosít a tüdőnek.
- A CPAP segít stabilizálni az alveolusokat és javítja az oxigénellátást.
3. Felületaktív anyag helyettesítő terápia:
- Bizonyos esetekben megfontolandó a felületaktív anyag helyettesítő terápia olyan enyhe RDS-ben szenvedő csecsemőknél, akik nem reagálnak megfelelően az oxigénre és a CPAP-ra.
- A felületaktív anyag a tüdő által természetesen termelt anyag, amely segít nyitva tartani az alveolusokat.
- Szintetikus vagy természetes felületaktív anyag adható be az endotracheális csövön keresztül a tüdőfunkció javítása és a légzési elégtelenség kockázatának csökkentése érdekében.
4. Folyadékkezelés:
- A folyadék túlterhelés megelőzése és az elektrolit egyensúly fenntartása érdekében a gondos folyadékkezelés elengedhetetlen.
- Szükség szerint intravénás (IV) folyadékot kell beadni a csecsemő folyadékszükségletének kielégítése és a vérnyomás támogatása érdekében.
- Szükség esetén vízhajtók is alkalmazhatók a folyadékkiválasztás elősegítésére.
5. Monitoring:
- A létfontosságú jelek, az oxigéntelítettség, a légzésszám és a vizelet mennyiségének rendszeres monitorozása elengedhetetlen a csecsemő kezelésre adott válaszának felméréséhez és a romlás jeleinek azonosításához.
- A pulzoximetriát az oxigéntelítettség szintjének folyamatos monitorozására használják.
- Az oxigén és a szén-dioxid szintjének felmérése érdekében időszakonként artériás vérgáz elemzést lehet végezni.
Az enyhe RDS kezelése jellemzően az újszülött intenzív osztályon (NICU) végzett szoros megfigyelésből áll, amíg a csecsemő légzési állapota stabilizálódik és javul. A cél az, hogy elegendő légzéstámogatást nyújtsanak, miközben minimálisra csökkentik az invazívabb beavatkozások szükségességét.