Griffith a tüdőgyulladást okozó baktériumokkal (Streptococcus pneumoniae) és egerekkel végzett munkája során az átalakulás jelenségére összpontosított. Az átalakulás azt a folyamatot jelenti, amelynek során a baktériumok DNS-t vesznek fel a környezetből, és beépítik azt a genomjukba, ami a genetikai tulajdonságok megváltozását eredményezi. Kísérleteiben Griffith felfedezte, hogy ha hővel elölt baktériumokat (nem virulens törzset) kevertek élő, de nem virulens baktériumokkal, az élő baktériumok virulenssé válhatnak, és tüdőgyulladást okozhatnak az egerekben. Ez arra utalt, hogy a hővel elölt baktériumokból valamilyen genetikai anyag került át az élő baktériumokba, lehetővé téve számukra a kórokozó tulajdonságok kifejezését. Griffith megfigyelése és megállapításai korai bizonyítékot szolgáltattak a bakteriális átalakulásra, és utaltak egy transzformáló elv létezésére, amelyet később DNS-ként azonosítottak.
