Ha egy személy mentális állapota megváltozik, a tiszta és szabad légút fenntartására való képessége sérülhet a beszűkült tudat, a légzési késztetés, a védekező reflexek gyengülése vagy a közvetlen elzáródás miatt. Ezek a tényezők életveszélyes helyzetekhez vezethetnek, beleértve a hipoxiát, a légzésdepressziót, valamint a váladék vagy a gyomortartalom aspirációját.
A hatékony légútkezelés magában foglalja a nyitott és akadálymentes légutak biztosítását, a megfelelő szellőztetést és az aspiráció megakadályozását. Ez különféle technikákkal érhető el, a páciens állapotától és a légúti károsodás mértékétől függően. Néhány általánosan alkalmazott légúti kezelési stratégia a következőket tartalmazza:
1. Elhelyezés:A páciens megfelelő elhelyezése, például enyhén emelt fejhelyzetbe helyezése segíthet a légutak átjárhatóságának megőrzésében és az aspiráció kockázatának csökkentésében.
2. Oropharyngealis és nasopharyngealis légutak:Ezekkel az egyszerű eszközökkel a páciens szájába vagy orrába helyezve a légutak nyitott állapotát lehet fenntartani, hogy a nyelv és a lágyrészek távol maradjanak a garat hátsó falától.
3. Oxigénterápia:Kiegészítő oxigénre lehet szükség a hipoxia korrigálásához és a megfelelő oxigéntelítettségi szint fenntartásához.
4. Zsákos-maszkos szellőztetés:Ha a spontán légzés nem megfelelő, a zsákos-maszkos készülékkel végzett kézi szellőztetés is alkalmazható pozitív nyomású szellőztetés biztosítására.
5. Endotracheális intubáció:Súlyos légzésdepresszió vagy légúti elzáródás esetén endotracheális intubációra lehet szükség a végleges légút kialakítása és a gépi lélegeztetés lehetővé tétele érdekében.
6. Cricothyrotomia:Ez a sürgősségi eljárás abból áll, hogy a légcsőben nyílást hoznak létre a cricothyroid membránon keresztül, hogy biztosítsák a légutat, ha más technikák nem kivitelezhetők vagy sikertelenek.
A légúti kezelési technikák terén képzett egészségügyi szakemberek, mint például az egészségügyi szolgáltatók és a mentális szolgálatok felelősek a megváltozott mentális állapotú betegek felméréséért, a légúti problémák azonnali azonosításáért, és a megfelelő intézkedések megtételéért a légutak hatékony biztosítása és kezelése érdekében. A légúti időben történő és megfelelő kezelés jelentősen csökkentheti a légúti szövődmények kockázatát, és javíthatja a beteg általános kimenetelét.