Íme a reaktív rendszerek néhány fő jellemzője:
1. Eseményvezérelt: A reaktív rendszerek jellemzően eseményvezéreltek, ami azt jelenti, hogy a rendszerben vagy annak külső környezetében előforduló eseményekre reagálnak. Ezek az események lehetnek felhasználói bevitelek, adatok változásai vagy külső jelek.
2. Aszinkron feldolgozás: Egy reaktív rendszerben a feladatok gyakran aszinkron módon hajtódnak végre. Ez azt jelenti, hogy amikor egy esemény bekövetkezik, a rendszer elindíthat egy feladatot az esemény kezelésére anélkül, hogy megakadályozná más műveletek folytatását. Ez nagyobb válaszkészséget és párhuzamosságot tesz lehetővé.
3. Üzenet-orientált kommunikáció: A reaktív rendszerek gyakran üzenetalapú kommunikációt használnak az adatok és információk továbbítására a különböző összetevők között. Ez a fajta kommunikáció jól illeszkedik az eseményvezérelt architektúrákhoz, és lehetővé teszi az összetevők közötti laza csatolást.
4. Nem blokkoló I/O: A reaktív rendszerek gyakran alkalmaznak nem blokkoló I/O műveleteket, hogy elkerüljék a fő végrehajtási szál blokkolását. A nem blokkolt I/O lehetővé teszi, hogy a rendszer folytassa a többi feladat feldolgozását, miközben az I/O műveletek befejeződésére vár.
5. Skálázhatóság: A reaktív rendszereket gyakran úgy tervezték, hogy méretezhetőek legyenek, lehetővé téve számukra a növekvő terhelések vagy igények kezelését a teljesítmény jelentős romlása nélkül. Ez a méretezhetőség különféle technikákkal érhető el, például vízszintes skálázással (több erőforrás hozzáadásával) vagy terheléselosztással.
Néhány gyakori példa a reaktív rendszerekre:
- Webszerverek, amelyek válaszolnak a HTTP-kérésekre és dinamikus válaszokat generálnak.
- Eseményvezérelt alkalmazások, például csevegőkliensek, üzenetküldő alkalmazások és játékok, amelyek reagálnak a felhasználói bemenetekre és a valós idejű eseményekre.
- IoT (Internet of Things) rendszerek, amelyek figyelik és reagálnak az érzékelőadatok vagy az eszközállapotok változásaira.
- Adatfeldolgozó alkalmazások, amelyek reagálnak az új adatok érkezésére és megfelelő műveleteket vagy átalakításokat indítanak el.
A reaktív rendszereket gyakran reaktív programozási paradigmák és keretrendszerek, például reaktív folyamok, RxJS és Reactor segítségével építik fel. Ezek a keretrendszerek absztrakciókat és eszközöket biztosítanak a fejlesztőknek eseményvezérelt, nem blokkoló és méretezhető alkalmazások létrehozásához.