A magzati fejlődés során mind a hím, mind a nőstény magzat két csatornarendszerrel indul:a Wolffi- és a Mülleri-csatornákkal. Férfiaknál a tesztoszteron jelenléte a Mülleri-csatornák regresszióját okozza, ami a hím reproduktív struktúrák, például a prosztata, az ondóhólyagok és a vas deferens kialakulásához vezet. Ezzel egyidejűleg a Wolffi-csatornák mellékherevé, vas deferenssé és más férfi belső nemi szervekké fejlődnek.
PMDS esetén a Mülleri-csatorna nem tud teljesen visszafejlődni egy férfi magzatban. Ez számos fejlődési rendellenességhez és szaporodási problémákhoz vezethet. A PMDS pontos oka nem teljesen ismert, de feltételezhető, hogy bizonyos genetikai és hormonális tényezőket is magában foglal.
A PMDS a Mülleri-csatornamaradványok kiterjedésétől és elhelyezkedésétől függően eltérően manifesztálhat. Néhány lehetséges jel és tünet a következők:
- Le nem ereszkedett herék
- Lágyék (ágyék) vagy perinealis sérv
- Cryptorchidizmus (herék nem leszármazása)
- Bizonyos esetekben kétértelmű nemi szervek
- Meddőség vagy szaporodási nehézségek
- A hasban vagy a medencében talált méh- vagy petevezeték-maradványok
A PMDS különböző vizsgálatokkal és tesztekkel diagnosztizálható, mint például fizikális vizsgálatok, képalkotó vizsgálatok (ultrahang, MRI) és genetikai tesztek. A kezelési lehetőségek a súlyosságtól és a konkrét tünetektől függenek. Ez gyakran sebészeti korrekciót foglal magában, hogy eltávolítsák a Mülleri-csatorna maradványait és kezeljék a kapcsolódó anomáliákat.
Alapvető fontosságú, hogy konzultáljon egészségügyi szakemberekkel, például urológusokkal vagy reproduktív szakemberekkel a tartós Mülleri-csatorna szindróma megfelelő diagnosztizálása és kezelése érdekében, hogy biztosítsák a legjobb eredményeket és kezeljék a reproduktív vagy egészségügyi problémákat.