1. Genetikai tényezők :Az epilepszia egyes formáinak genetikai alapja van, és örökölhető. Számos gént azonosítottak, amelyek összefüggésbe hozhatók a különböző epilepsziás szindrómákkal.
2. Strukturális agyi rendellenességek :Epilepszia fordulhat elő az agy szerkezetében fellépő rendellenességek, például malformációk, daganatok vagy sérülések (például traumás agysérülés következtében).
3. Neurológiai állapotok :Bizonyos neurológiai rendellenességek növelhetik az epilepszia kialakulásának kockázatát, mint például a stroke, az agyi bénulás, a neurodegeneratív betegségek (pl. Alzheimer-kór), a fertőzések (pl. agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás) és az autoimmun betegségek.
4. Metabolikus zavarok :Az elektrolit egyensúlyhiány, az alacsony vércukorszint (hipoglikémia) vagy a hormonális egyensúlyhiány néha görcsrohamokhoz és epilepsziához vezethet.
5. Fertőzések :Az epilepsziát néha fertőzések okozhatják, például vírusos agyvelőgyulladás (például herpes simplex vírus vagy japán encephalitis vírus) vagy bakteriális agyhártyagyulladás (például E. coli vagy Streptococcus pneumoniae).
6. Immunrendszeri betegségek :Az agyat érintő autoimmun betegségek, mint például a Rasmussen-encephalitis vagy az anti-NMDA receptor encephalitis, epilepsziához vezethetnek.
7. Ismeretlen okok (idiopátiás epilepszia) :Sok esetben az epilepszia oka ismeretlen marad, és idiopátiás epilepsziának nevezik.
Fontos megjegyezni, hogy az epilepszia nem egyetlen betegség, hanem különböző okokkal rendelkező betegségek csoportja. Az epilepszia kiváltó okának azonosítása kulcsfontosságú a megfelelő kezeléshez és kezeléshez.