1. A roham típusa: A prognózis általában kedvezőbb azoknál az embereknél, akiknél generalizált görcsrohamok (amelyek az agy mindkét oldalát érintik), mint a gócos rohamokban szenvedőknél (amelyek az agynak csak az egyik oldalát érintik).
2. A rohamok gyakorisága: A prognózis általában rosszabb a gyakori görcsrohamokban szenvedőknél.
3. A rohamok kiváltó oka: A prognózis általában rosszabb azoknál, akiknél az agy szerkezeti rendellenessége (például daganat) okozta görcsrohamokat, mint azoknál, akiknél funkcionális rendellenesség (például epilepszia) okoz rohamokat.
4. Kezdési életkor: A prognózis általában kedvezőbb azoknál, akiknél gyermekkorban rohamok alakulnak ki, mint azoknál, akiknél felnőttkorukban rohamok alakulnak ki.
5. A kezelésre adott válasz: A prognózis általában kedvezőbb azoknak az embereknek, akik jól reagálnak a gyógyszeres kezelésre vagy más kezelésekre.
Összességében a rohamok prognózisa sok ember számára kedvező. Megfelelő kezeléssel a legtöbb rohamban szenvedő ember normális, produktív életet élhet. Néhány görcsrohamban szenvedő embernek azonban súlyosabb tünetei lehetnek, és életmódjuk megváltoztatására lehet szükség, hogy alkalmazkodjanak állapotukhoz.