1. Genetika: A migrén gyakran családokban fordul elő, ami genetikai összetevőre utal. Bizonyos genetikai mutációk a migrén fokozott kockázatával járnak.
2. Agyi rendellenességek: A migrénes betegek agyának szerkezetében és működésében apró eltérések lehetnek, például az agytörzsben és a trigeminus idegben bekövetkező változások. Ezek a rendellenességek befolyásolhatják a fájdalom feldolgozását, és hozzájárulhatnak a migrénes rohamokhoz.
3. Neurotranszmitterek: A neurotranszmitterek olyan kémiai hírvivők, amelyek jeleket továbbítanak az agysejtek között. Úgy gondolják, hogy bizonyos neurotranszmitterek, például szerotonin, dopamin és glutamát rendellenes szintje vagy aktivitása szerepet játszik a migrén kialakulásában.
4. Környezeti kiváltó tényezők: Különféle külső tényezők válthatják ki a migrént az arra érzékeny egyénekben. Ezek a triggerek a következők lehetnek:
- Hormonális változások (különösen nőknél a menstruációs ciklus vagy a hormonális fogamzásgátlók miatt)
- Stressz
- Bizonyos élelmiszerek (pl. érlelt sajtok, csokoládé, aszpartám)
- Erős szagok
- Erős fények
- Időjárás változás
- Alvászavarok
5. Változások az agy véráramlásában: A migrénes roham során az agyban az erek átmeneti szűkülete vagy kitágulása következik be, ami a véráramlás megváltozásához vezet. Ezek a változások gyulladást, bizonyos vegyi anyagok felszabadulását és a fájdalomra érzékeny rostok aktiválódását okozhatják, ami a migrénre jellemző lüktető fájdalmat eredményezhet.
6. Cortical Spreading Depression (CSD): A CSD a neuronális depolarizáció hulláma, amely az agykéregben terjed. Úgy gondolják, hogy ez a mögöttes mechanizmus, amely elindítja a migrén fejfájás fázisa előtt gyakran tapasztalt auratüneteket.
Fontos megjegyezni, hogy a migrén összetett állapot, és több tényező is kölcsönhatásban okozhat támadást. Folyamatban van a kutatás a migrén előfordulásának pontos mechanizmusainak jobb megértésére, amelyek hatékonyabb kezelésekhez és megelőzési stratégiákhoz vezethetnek.