Mikor van szükség dialízisre?

A dialízis egy olyan orvosi eljárás, amelyet a salakanyagok és a felesleges folyadék eltávolítására használnak a vérből, ha a vesék nem működnek megfelelően. Jellemzően krónikus vesebetegség (CKD) és akut vesekárosodás (AKI) esetén szükséges, amelyek különböző alapállapotok miatt fordulhatnak elő.

Krónikus vesebetegség (CKD)

CKD-ben a vesék fokozatosan elveszítik hatékony működési képességüket. A betegség előrehaladtával salakanyagok halmozódhatnak fel a véráramban, ami egy urémiának nevezett állapothoz vezethet. Dialízisre gyakran akkor van szükség, ha a CKD előrehaladott stádiumba (5. stádiumba) kerül, és a vesék már nem képesek megfelelően ellátni funkcióikat.

Akut vesesérülés (AKI)

Az AKI, más néven akut veseelégtelenség, a vesefunkció hirtelen és potenciálisan visszafordítható elvesztése. Különféle okok miatt fordulhat elő, beleértve a súlyos fertőzéseket, a kiszáradást, bizonyos gyógyszereket és a nagy műtétek szövődményeit. Súlyos AKI esetén átmenetileg dialízisre lehet szükség a veseműködés támogatása érdekében, amíg a kiváltó okot megszüntetik és kezelik.

A dialízis javallatai:

1. Emelkedett vér karbamid-nitrogén (BUN) és kreatininszint: A BUN és a kreatinin magas szintje a vérben károsodott veseműködésre utal. Ha ezek a szintek meghaladnak bizonyos küszöbértékeket és tüneteket okoznak vagy kockázatot jelentenek, dialízisre lehet szükség.

2. Folyadéktúlterhelés és elektrolit-egyensúlyzavarok: Ha a vesék nem képesek eltávolítani a felesleges folyadékot és fenntartani a megfelelő elektrolit-egyensúlyt, a dialízis segíthet eltávolítani a felesleges folyadékot és korrigálni az egyensúlyhiányt.

3. Urémia és acidózis: A salakanyagok és a metabolikus savak felhalmozódása a vérben urémiát és metabolikus acidózist okozhat. A dialízis segíthet eltávolítani ezeket a káros anyagokat és helyreállítani a szervezet pH-egyensúlyát.

4. Hiperkalémia: A vér magas káliumszintje (hiperkalémia) szívritmuszavarokat és egyéb szövődményeket okozhat. A dialízis segíthet csökkenteni a káliumszintet és stabilizálni a szív elektromos aktivitását.

A dialízis gyakran javasolt, ha a veseelégtelenség bizonyos tünetei és szövődményei jelentkeznek, beleértve a fáradtságot, gyengeséget, légszomjat, hányingert, hányást, láb-, kéz- és arcduzzanatot, valamint megmagyarázhatatlan súlygyarapodást.

A szükséges dialízis típusa (hemodialízis vagy peritoneális dialízis) és gyakorisága (akut vagy krónikus) az egyén állapotától, kórtörténetétől és a veseelégtelenség súlyosságától függ. A dialízist általában kórházi környezetben vagy speciális dialízisközpontban végzik egészségügyi szakemberek felügyelete mellett.