A kolonoszkópia egy vékony, hajlékony csövet, a végén kamerával (kolonoszkóppal) vezet a végbélbe és a vastagbélbe, hogy láthatóvá váljon a vastagbél nyálkahártyája. A Crohn-betegség azonban néha olyan emésztőrendszeri területeket érinthet, amelyek nem könnyen hozzáférhetők a kolonoszkópia során, például a vékonybelet vagy az ileocecalis billentyűt (a vékonybél és a vastagbél közötti csomópont). Ezenkívül előfordulhat, hogy a korai stádiumú Crohn-betegség nem okoz látható változásokat a vastagbélben, ami megnehezíti a diagnózist a kolonoszkópia során.
Azokban az esetekben, amikor Crohn-betegség gyanúja merül fel, de a kolonoszkópia során nem diagnosztizálják véglegesen, más diagnosztikai vizsgálatokra vagy eljárásokra lehet szükség a diagnózis megerősítéséhez. Ezek a következők lehetnek:
- Kapszula endoszkópia:Egy kis kamerakapszulát lenyelnek, és az emésztőrendszeren áthaladva képeket készítenek a vékonybél nyálkahártyájáról.
- Mágneses rezonancia enterográfia (MRE):A vékonybél speciális MRI-vizsgálata.
- Duplaballonos enteroszkópia:Speciális endoszkópos eljárás, amely lehetővé teszi a vékonybél teljes hosszának megjelenítését.
- Biopszia:kolonoszkópia vagy más eljárások során kis szövetmintát vesznek, és mikroszkóp alatt megvizsgálják a Crohn-betegség jeleit.
Fontos megjegyezni, hogy a kolonoszkópia pontossága a Crohn-betegség diagnosztizálásában számos tényezőtől függ, beleértve az eljárást végző gasztroenterológus szakértelmét és tapasztalatát, valamint a betegség mértékét és súlyosságát. Egyes esetekben ismételt kolonoszkópiára vagy további diagnosztikai vizsgálatokra lehet szükség a Crohn-betegség végleges diagnózisának felállításához.
Hogyan kaphat valaki vastagbélgyulladást?