A citokinek a célsejtek specifikus receptoraihoz kötődve fejtik ki hatásukat. Kötődésükkor intracelluláris jelátviteli utakat indítanak el, ami a génexpresszió aktiválásához vagy elnyomásához és a sejtfolyamatok modulálásához vezet. A különböző citokinek eltérő funkciót tölthetnek be, és különböző sejteket célozhatnak meg, hozzájárulva az általuk elősegített sejtkommunikáció és szabályozás összetettségéhez és sokoldalúságához.
Néhány példa a citokinekre és azok szerepére:
1. Interleukin-2 (IL-2):Elősegíti a T-sejtek növekedését és aktiválását, amelyek kritikus szerepet játszanak a sejt által közvetített immunválaszokban.
2. Interferonok (IFN-α, IFN-β, IFN-γ):Részt vesznek az antivirális válaszokban és az immunszabályozásban.
3. Tumor Necrosis Factor-alfa (TNF-α):Szabályozza a gyulladást, és szerepet játszik a sejthalálban és a sejt túlélésében.
4. Interleukin-1 (IL-1):gyulladásos válaszokat közvetít, és szerepet játszik a láz kiváltásában.
5. Transforming Growth Factor-béta (TGF-β):Részt vesz a sejtnövekedés és differenciálódás, valamint az immunválaszok és a sebgyógyulás szabályozásában.
6. Interleukin-6 (IL-6):Stimulálja az immunválaszokat, beleértve az akut fázisú fehérjék termelődését a májban, és különféle szerepe van a gyulladásban és a szövetek helyreállításában.
7. Interleukin-12 (IL-12):Elősegíti a T helper 1 (Th1) sejtek fejlődését és működését, amelyek fontosak az intracelluláris kórokozók elleni sejtközvetített immunitás szempontjából.
Ez csak néhány példa a különféle biológiai folyamatokban és immunválaszokban szerepet játszó számos citokinre. A citokinek bonyolult kölcsönhatása és egyensúlya elengedhetetlen a szöveti homeosztázis és a megfelelő immunreakciók fenntartásához, termelésük vagy jelátvitelük zavarai pedig különféle betegségekhez és immunzavarokhoz vezethetnek.