1. Hypernatraemia:
- Ha a plazma nátriumkoncentrációja megemelkedik (hipernatrémia), az a vér ozmolalitásának növekedéséhez vezet.
- Ez a magasabb ozmolalitás vizet von el a sejtekből az extracelluláris térbe, hogy fenntartsa az ozmotikus egyensúlyt.
- Ennek eredményeként a sejtek összezsugorodnak és kiszáradnak, ami megzavarhatja normál működésüket.
2. Hiponatrémia:
- Ezzel szemben, ha a plazma nátriumkoncentrációja csökken (hiponatrémia), az a vér ozmolalitásának csökkenését okozza.
- Ebben az esetben a víz az extracelluláris térből a sejtekbe mozog, hogy megpróbálja kiegyenlíteni az ozmotikus nyomást.
- Ennek eredményeként a sejtek megduzzadnak, és sejtödémához és lehetséges szervi működési zavarokhoz vezethetnek.
Ezért a plazma nátriumkoncentrációjának változásai megzavarhatják a testnedvek közötti ozmotikus egyensúlyt, befolyásolva a sejtek működését, a folyadékeloszlást és az általános egészségi állapotot. A normál nátriumszint fenntartása elengedhetetlen a megfelelő ozmotikus nyomás megőrzéséhez a véráramban és a megfelelő sejtműködés biztosításához.