1. A cerebrospinális folyadék (CSF) elterelési eljárásait :
a. Ventriculoperitoneális (VP) Shunting: Ez a leggyakoribb kezelés mind az emelkedett, mind a normál nyomású hydrocephalus esetén. Sebészeti úton shuntot ültetnek be, hogy a felesleges CSF-et az agy kamráiból a hasi peritoneális üregbe irányítsák. A sönt segít a felesleges folyadék elvezetésében, csökkentve az agyra nehezedő nyomást.
b. Lumboperitoneális (LP) tolatás: Olyan esetekben, amikor a VP sönt nem kivitelezhető, LP sönt használható. Az LP sönt a CSF-et az ágyéki gerincből a peritoneális üregbe tereli.
2. Endoszkópos harmadik kamrai ventriculostomia (ETV) :
Az ETV egy minimálisan invazív eljárás, amelynek során egy kis nyílást hoznak létre az agy harmadik kamrájának alján. Ez lehetővé teszi a CSF szabad áramlását a kamrákból a subarachnoidális terekbe, csökkentve az agyra nehezedő nyomást.
3. Orvosi menedzsment:
Bizonyos esetekben gyógyszeres kezelés alkalmazható a hydrocephalus tüneteinek kezelésére:
a. Diuretikumok: A vizelethajtók, például az acetazolamid segíthetnek csökkenteni a CSF termelését.
b. Ozmotikus szerek: Az ozmotikus szerek, például a glicerin átmenetileg csökkenthetik a koponyaűri nyomást.
c. Görcsoldók: Ezeket a megnövekedett koponyaűri nyomás következtében fellépő rohamok szabályozására használják.
4. Sebészeti dekompresszió:
Ritka esetekben, ha a CSF áramlásának akadályozása szerkezeti rendellenesség, például daganat miatt következik be, műtéttel lehet eltávolítani az akadályt és javítani a CSF-keringést.
A speciális kezelési megközelítés a hydrocephalus kiváltó okától és súlyosságától, valamint a beteg általános egészségi állapotától függ. Az idegsebész gondosan értékeli az egyén állapotát, és javasolja a legmegfelelőbb kezelési lehetőséget.