1. Vérnyomás:
- Érszűkület (arteriolák beszűkülése): Amikor az arteriolák összehúzódnak, megnő a véráramlással szembeni ellenállás. Ez nyomásnövekedést okoz a felfelé irányuló erekben, ami a vérnyomás emelkedéséhez vezet. Az érszűkület különböző tényezők hatására léphet fel, mint például a szimpatikus idegrendszer aktivációja, bizonyos hormonok (pl. angiotenzin II) és helyi szöveti tényezők.
- Vazodilatáció (arteriolák kiszélesedése): Ezzel szemben, amikor az arteriolák kitágulnak, a véráramlással szembeni ellenállás csökken. Ez a vérnyomás csökkenését eredményezi, mivel a vér könnyebben tud átfolyni a kitágult ereken. Az értágulatot különböző tényezők okozhatják, beleértve a paraszimpatikus idegrendszer aktivációját, bizonyos hormonokat (pl. nitrogén-monoxid, prosztaciklin) és helyi metabolikus tényezőket (pl. megnövekedett szén-dioxid vagy adenozin).
2. Véráramlás:
- Érszűkület: A véráramlással szembeni ellenállás növelésével az érszűkület az alsó szövetek véráramlásának csökkenéséhez vezet. Ez történhet a szövetek oxigén- és tápanyagigényének csökkenésére adott válaszként, vagy kompenzációs mechanizmusként a véráramlást a kritikusabb szervek felé irányítja stressz vagy vészhelyzet esetén.
- Vazodilatáció: Másrészt az értágulat csökkenti a véráramlással szembeni ellenállást, ami a véráramlás növekedését eredményezi az alsó szövetekben. Ez a megnövekedett szöveti metabolikus aktivitásra adott válaszként fordulhat elő, amely több oxigént és tápanyagot igényel, vagy válaszul bizonyos farmakológiai szerekre (például értágítókra), amelyeket különféle szív- és érrendszeri állapotok kezelésére használnak.
Összefoglalva, az arterioláris átmérő változásai közvetlenül befolyásolják a vérnyomást és a véráramlást. Az érszűkület növeli az ellenállást, ami magasabb vérnyomáshoz és csökkent véráramláshoz vezet, míg az értágulat csökkenti az ellenállást, ami alacsonyabb vérnyomást és fokozott véráramlást eredményez.