Mi tekinthető a szeptikus sokk azonnali kezelésének?

A korai felismerés és az azonnali kezelés kulcsfontosságú a szeptikus sokk kimenetelének javításához. A Surviving Sepsis Campaign (SSC) a következőket javasolja az azonnali kezelés céljainak:

1. Korai felismerés és újraélesztés:

- Szepszisre kell gyanakodni olyan betegeknél, akiknél fertőzésgyanús és szisztémás gyulladásos válasz szindróma (SIRS) jelei vannak, beleértve a lázat, hidegrázást, tachycardiát, tachypnoét és zavartságot.

- Szeptikus sokk gyanúja esetén haladéktalanul el kell végezni a megfelelő vizsgálatokat, például vérkultúrát és laktátszintet.

- Az intravénás (IV) folyadékok és vazopresszorok korai beadása elengedhetetlen a szöveti perfúzió helyreállításához és a szervkárosodás megelőzéséhez.

2. Időérzékeny beavatkozások:

- Az antibiotikum beadásának javasolt időkerete a szeptikus sokk felismerésétől számított egy órán belül van.

- A széles spektrumú antibiotikumokat a feltételezett kórokozó és a helyi antimikrobiális rezisztencia alapján kell kiválasztani.

- Ha a kezdeti empirikus antibiotikumok nem hatékonyak, vagy a kórokozót azonosítják, az antibiotikumokat ennek megfelelően módosítani kell.

- A vazopresszort igénylő betegeknél a cél az, hogy az első órán belül elérjék a 65 Hgmm vagy magasabb átlagos artériás nyomást (MAP).

3. Forrás-ellenőrzés és fertőzés-ellenőrzés:

- A fertőzés forrásának korai azonosítása kulcsfontosságú a megfelelő kezelés biztosításához. Ez magában foglalhat olyan eljárásokat, mint a sebtisztítás, a tályog elvezetése vagy a fertőzött eszközök eltávolítása.

- A fertőzés továbbterjedésének megelőzése érdekében be kell tartani a megfelelő fertőzés-ellenőrzési intézkedéseket, mint például a kézhigiénia, a gátvédő óvintézkedések és a környezet tisztítása.

4. Monitoring és célirányos terápia:

- A létfontosságú paraméterek, köztük a vérnyomás, a pulzusszám, a légzésszám, a vizeletürítés és a mentális állapot szoros monitorozása kulcsfontosságú a kezelés hatékonyságának értékeléséhez és a romlás jeleinek azonosításához.

- A célirányos terápia egyénre szabott kezelési célokat foglal magában, például specifikus folyadék-újraélesztési célokat, oxigenizációs célokat és hemodinamikai paramétereket a betegek kimenetelének optimalizálása érdekében.

Ezen időérzékeny beavatkozások és azonnali kezelési javaslatok betartásával az egészségügyi szakemberek javíthatják a sikeres kezelés és a szeptikus sokkból való felépülés esélyeit.